1.

Hadifogolytáborok Csallóközben

A nyugati arcvonalon a mozgó háború 1914 őszén a marnei csata után befejeződött.
Keleten a háború manőverező szakasza egy esztendővel tovább tartott. 1915 májusától augusztusáig a központi hatalmak seregei súlyos vereséget mértek az orosz cári csapatokra, majd a gorlicei áttörés (1915. május 2-8.) után, 1915. május végéig a német és osztrák–magyar csapatok csak Galíciában több mint 200 000 hadifoglyot ejtettek.
A foglyok zömét gazdasági és politikai meggondolásból az arcvonaltól távol, az ország belsejében helyezték el, többek között Csallóközben is létesültek táborok.

Ön szerint hol?

2.

Hadifogolytábor Dunaszerdahelyen

A helyi sajtó ekképp számol be a tábor létesítéséről:
„Szokatlan események között élünk, ebből Dunaszerdahelynek is része van, amennyiben orosz hadifoglyok telepének szemelték ki. A fogoly tábor a kir. járásbíróság és a vasúti állomás (között, az) ugy nevezett Prileszky tagon vagy 50 holdon van elhelyezve. A tábor szögesdrót sövénnyel van körül véve. A tábor lakóinak első része 4000 ember hétfőn érkezett meg a bősi hajóállomásról fél század szabadkai 6. sz. honvédgyalogezred népfelkelőjének kiséretében. Az orosz hadi foglyok egyelőre a szabadban szalmán hálnak s maguk fogják felépíteni a barakokat, amelyek fűthetőek lesznek.”

Ön szerint mikor érkeztek meg az első, a híradásban is szereplő foglyok?

3.

Az őrség

A foglyok mellé megbízhatónak ítélt (magyar, német és 1916 nyaráig román anyanyelvű) őrséget rendeltek ki, s a szökések megakadályozása érdekében szigorú rendszabályokat foganatosítottak.

Kik őrizték főleg a foglyokat, kiket rendeltek melléjük?

4.

A táborparancsnok

Dunaszerdahelyen a hadifogolytábor állomásparancsnoka…

5.

Az őrség szálláshelye

A fogolytábor őrségét a következőképp helyezték (szállásolták) el:

6.

A tábor temetője

A táborban a kolera, a tifusz, a vérhas gyakori volt a főleg fiatal foglyok között, s a sok esetben halálos kimenetelű fertőző betegségek már a tábor létrehozásával, első lakóival megjelentek Dunaszerdahelyen. A halottakat a fertőzés miatt külön hadifogolytemetőben helyezték örök nyugalomra, amelyet Sikabonyban létesítettek. Bár a levéltári adatok egyértelműen mutatják, hogy a többi akkori köztemetőben – így a sikabonyi, a régi szerdahelyi, a tejedi, de még a zsidó temetőben – is feküdtek hadifoglyok, igaz, csupán néhányan.

Ön szerint milyen nemzetiségű katonák nyugszanak Sikabonyban?

7.

A foglyok munkája

Minthogy a háborús időkben a férfikéz nagyon is hiányzott, a hadifoglyokat (a hadügy és a nemzetközi egyezmények szabályai értelmében) kiadott munkásként kezdték el alkalmazni, főleg a mezőgazdaságban.

A foglyokat…

8.

Az orosz ezredorvos története

Az egyik helyi lapban a tulajdonos írt érdekes cikket a tábor lakóiról. Köztük megemlítette az orosz ezredorvost, akinek kijárása volt Dunaszerdahelyre is, hiszen sokszor a város lakóit is segítette, nem csak a fogolytáborban látta el orvosi teendőit. Vallásos lévén mindig eljárt templomba. Egyik alkalommal épp az orosz ellenséget vették ott górcső alá. Az orosz tiszt előbb elhűlve hallgatta a beszédet, majd felállt, és kiment a templomból, ahová aztán nem is járt el többet.

Ön szerint melyik szerdahelyi templomban történhetett az eset?

9.

Helyi sajtó

Az előző pontban említett történeten túl számos érdekes és izgalmas eseményét őrizték meg hadifogolytábornak és a korszaknak Dunaszerdahely újságjai.

Ön tudja, mely újságok voltak ezek?