Zirig Árpád
* Győr, 1940. nov. 16. / költő
Iskoláit Dunaszerdahelyen végezte, 1959-ben érettségizett. 1960–1964-ben a nyitrai Pedagógiai Fakultáson földrajz–természetrajz szakos diplomát szerzett. 1965–1971-ben Nagymegyeren, 1971–1975-ben Nagymagyaron, 1975– 1986-ban Dsz.-en, 1986–1990-ben Pozsonyeperjesen tanított. 1990-től a dunaszerdahelyi Járási Metodikai Intézet dolgozója, az SZMPSZ járási elnöke.
1958-ban jelentkezett költőként. A 60-as évek elején, diákként részt vett a Pedagógiai Fakultás mozgalmas irodalmi életében, a Fórum c. önképzőköri lap szerkesztésében. Szórványosan országos lapokban is publikált, az ÚSZ, Hét, Új Ifjúság, ISZ is közölte verseit. Eddig megjelent kötetei lassan kibontakozó költőről tanúskodnak, aki zömmel hagyományos eszközökkel, a lírai realizmus szellemében igyekszik rögzíteni a mindennapi élet helyzeteit, hangulatait, a nemzetiségi ember lelkivilágát, háttérben a Csallóköz kínálta természettel.
Művek: Nagymegyer története, monogr. (Gyüre Lajossal), 1967; Sasok és vonatok, v., 1975; Helyzetjelentés, v., 1990; Emlékek a jelenből, v., Dsz. 1995; Senki emberfia, elb., uo. 2000; Árnyékösvény lovasa, v., uo. 2002.
Irodalom: Duba Gyula: Miért nem értem a kötéltáncost. A nyitrai Pedagógiai Fakultás verselő diákjai, Hét 1962/49; Csanda Sándor: Pesszimisták-e a nyitrai verselő főiskolások? (Válasz Duba Gyulának), Hét 1963/3; Balla Kálmán: Sasok és vonatok, ISZ 1976/9; Varga Imre: A világot kell újraalkotni!, Hét 1976/12; Zalabai Zsigmond: Verstörténés, 1995; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945–1999), II., 2001.
Sz. Z.
