* Acsa, 1709. szeptember 14. – † Pest, 1767. szeptember 15. / pozsonyi orvos, alkimista
A hallei egyetemen 1734-ben szerzett orvosdoktori oklevelet, ezt követően egy ideig Bécsben praktizált, majd Pozsonyban telepedett le. Még külföldi tanulmányai idején megismerkedett az alkímiával és Pozsonyban is társakra talált ebben (Gömöry Dávid, Bél Mátyás, Tomka-Szászky János és mások). Ő vezette be az alkímiába Bél Mátyást, aki naplójegyzeteiben többször is említi mesterét és kísérleteiről is beszámol. Később Pesten telepedett le, ahol a város főorvosa lett. Halálát agyvérzés okozta. Valószínűleg nem készített idejében végrendeletet, nőtlen volt, így vagyona és jól felszerelt könyvtára a királyi kincstárra szállt, noha volt egy testvére, Wallaszkay Márton ügyvéd, aki családos ember volt.
