* 1948. június 12., Tósnyárasd, – Nagymegyer / népművelő, történelemtanár, helytörténész

Varga László 1948. június 12-én született Szlovákiában, a Galántai járás egyik kis falujában, Tósnyárasdon. Szülei egyszerű emberek voltak. Édesanyja, Varga (Grau) Szidónia háztartásbeli, édesapja, Varga Lajos cipész volt. Varga László alig múlt 18 éves, amikor édesapja meghalt. Egyetlen testvére, József 2014-ben halt meg.
Az alapiskola alsó tagozatát szülőfalujában, Tósnyárasdon, majd a felső tagozatot Galántán, a magyar tannyelvű alapiskolában végezte. 1963-1966 között a Galántai Magyar Tannyelvű Középiskolát látogatta, ahol sikeres érettségi vizsgát tett. Az érettségi után a Jókai Magyar Tannyelvű Alapiskola tanítója lett. Bekapcsolódott szülőfaluja közéletbe. Kezdetben a falu sportéletébe, később a kulturális életébe, ekkor gyűjtötte össze a falu néprajzi hagyományaira vonatkozó adatokat. Tizennyolc évesen lett a Csemadok helyi szervezetének elnöke. Elmondása szerint életútját a gimnáziumi tanárai közül Mórocz Károly és Pukkai László tanár urak személyisége határozta meg. Mindketten humán tantárgyakat tanítottak. 1967-1971 között a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészkarán folytatta tanulmányait. Itt szerzett tanári oklevelet történelem és neveléstudományi szakon.
1972-ben nősült meg, felesége Varga Lancz Etelka (1948) magyar-szlovák szakos tanítőnő. Három gyermekük született, László, Emese, Zsolt. László fia fiatalon, 12 éves korában halt meg (1986). Emese lánya a komáromi Jókai Színház dramaturgja, aki a 11 éves unoka, Kristóf édesanyja. Zsolt fia a győri Jedlik Ányos Iskola Kollégiumának igazgatója.
1973-ban az egyéves kötelező katonai szolgálatának letöltése után Szuh Kálmán, a Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatójának hívására feleségével Nagymegyerre költöztek, a gimnáziumban folytatta pedagógusi tevékenységét. Rövid időn belül bekapcsolódott a város kulturális életébe.
1977-2013 között a több mint 600 tagú Csemadok Nagymegyeri Alapszervezetének elnöke volt. Ezzel párhuzamosan aktívan dolgozott a Csemadok járási és országos szervezeteiben. 1986-1990 között a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának titkára volt.
1980-ban a nagymegyeri tájház egyik alapítója volt, jelenleg ennek a tájháznak a gondnoka. Ezt követően a kilencvenes évektől számos helyi köztéri szobor, emléktábla létrejötte fűzödik a nevéhez (Bartók-szobor, Szent István-szobor, kitelepítési emlékmű, Árpád-szobor, számos kopjafa, emléktáblák).
A kilencvenes évektől a város krónikaírója, több mint két évtizedig a kulturális és iskolaügyi bizottság tagja volt. Jelenleg a műemlékvédelmi bizottság elnöke.
A kilencvenes évektől foglalkozik helytörténeti kutatással. Harminc kiadvány szerzője, illetve társszerzője, köztük a szülőfalujáról, Tósnyárasdról, illetve Nagymegyerről készült monográfiáknak. Ezért a tevékenységért 2012-ben a Szlovákiai Magyar Helytörténészek Szövetsége a Pro Patria díjjal, 2014-ben Nagymegyer városának polgármestere Polgármesteri díjjal értékelte munkáját.
Több évtizedes pedagógiai munkájáért 2009-ben Nagyszombat megye elnökének emléklapját vehette át. A Csemadok Országos Tanácsa 2014-ben Galántán a legmagasabb országos kitüntetéssel, a Csemadok Életmű díjjal tüntette ki.
2010-ben a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia és Corvin Mátyás Magyar Tannyelvű Gimnázium tanári állományából vonult nyugdíjba. Nyugalmazott tanárként is gazdag közösségformáló munkát végez. Folytatja helytörténeti gyűjtő munkáját, vezeti a tájházat, a városi krónika írója, a Csemadok járási elnökségének tagja. Vezetőségi tagja a helyi nyugdíjas szervezetnek, a nyugdíjas klubban kulturális klubesteket rendez, ahova jelentős személyeket hív meg.
Varga László üzenete a mai diákság felé: meg kell őrizni a már létrejött nemzeti értékeket, tovább kell őket vinni, az ezzel kapcsolatos rendezvényeket megjelenésünkkel fontos támogatni. Azoknak a nemzeti kulturális emlékeknek, melyeket elődeink megőriztek, értékmegőrzői kell, hogy legyenek a ma fiataljai.

Varga László 1982-2016 között megjelent munkái:

1-3. A Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Gimnázium emlékkönyvei (1982, 1997, 2007)
4. Múltunk és jelenünk, Fejezetek a Csemadok Dunaszerdahelyi járás alapszervezeteinek életéből, Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága, 1986, 57 old.
5. Az első lépések, A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének és a Nagymegyeri járás Csemadok szervezeteinek megalakulása, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, 1999, 95 old.
6. Kultúránk szolgálatában, A Nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek kialakulása és fejlődése, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, 2004, 139 old.
7. Új évezred küszöbén, Nagymegyeri olvasókönyv, Nagymegyer Város Önkormányzata, 2000, 300 old.
8. A nagymegyeri római katolikus templom 100 éve, Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia, 2000, 14 old.
9. Tánczos Tibor-Varga László: Nagymegyer kulturális emlékei, KT Kiadó Komárom, 2000, 20 old.
10. Város a hadak útján, Nagymegyer 1848/49-ben, KT Komárom, 2001, 100 old.
11. Béke poraikra, Az 1. és a 2. világháború nagymegyeri áldozatai és hősei, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, 2002, 200 old.
12. Görföl Jenő–Kovács László–Limpár Péter–Varga László: Hol sírjaink domborulnak, Nap Kiadó, 2003, 119 old.
13. Amikor elindult a vonat, A deportálás és kitelepítés története Nagymegyeren és környékén, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, 2007, 168 old.
14. Velünk éltek, A nagymegyeri zsidó hitközség története, Emlékfüzet a Holokauszt 60. évfordulójára, Nagymegyeri Városi Önkormányzat, 2004, 37 old.
15. Falu a nyárfák alatt, Tósnyárasd község monográfiája, Tósnyárasdi Önkormányzat, 2006, 262 old.
16. Cseri István esperes (1903-1959), Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia, 2008, 48 old.
17. Nagymegyer 1268-2008, Nagymegyer város monográfiája, Nagymegyer Város Önkormányzata, 2009, 290 old.
18. Az 1. világháború emlékeztetői Pozsony vármegyétől a Muravidékig (társszerző), Győr város, 2010, 382 old.
19. Velünk éltek, A nagymegyeri zsidóság története, Komáromi Zsidó Hitközség, Komárom, 2010, 224 old.
20. Nemzedékek nevelői, Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében (társszerző), Győr, 2011
21. A zene szárnyán, A nagymegyeri énekkari mozgalom 120 éve (1892-2012), Nagymegyeri Városi Művelődési Központ, Nagymegyer, 2012, 158 old.
22. Görföl Jenő–Kovács László: Hol sírjaink domborulnak, (társszerző), Media Nova M, Dunaszerdahely, 2013, 384 old.
23. Varga László: Hatvan évvel ezelőtt történt. A Csemadok alapszervezeteinek megalakulása a Dunaszerdahelyi járásban (1949-53), Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, 2014, 2012 old.
24. Varga László: A Nagymegyeri hadifogolytábor és temető (magyar, szlovák, szerb nyelvű kiadvány), 2014, Szlovákiai Szerbek Szövetsége, 265 old.
25. Varga László: Egy város, amely nem adta meg magát. A dunai árvíz 50. évfordulója alkalmából, Nagymegyeri VMK, 2015, 71 old.
26. Varga László: 1848, te csillag. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei Nagymegyeren és környékén, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, 2015, 151 old.
27. Horváth Lajos-Nagy Attila-Varga László: Hadifogolytáborok a Csallóközben, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, 2015, 239 old.
28. Varga László: Nagymegyer – lakóhelyismeret, Fészek, 2015, 60 old.
29. Németh Csaba-Varga László: Egy elveszett zászló nyomában, Tápiógyörgye és Nagymegyer kapcsolatának története, Tápiógyörgye és Nagymegyer Önkormányzata, 2015, 211 old.
30. Varga László: Nagymegyer város kiváltságainak 550. évfordulója, Nagymegyeri VMK, (magyar és szlovák nyelven), 2016, 192 old.

Képgaléria: