* Ipolyszalka, 1917. szeptember 2. – † Érsekújvár, 2007. szeptember 26. / irodalomtörténész, művelődéstörténész, egyetemi docens

Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában, polgári iskolai tanulmányait Ipolyságon végezte. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1938-ban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1942-ben szerzett jogi doktori címet. A II. világháború idején bevonultatták, hadifogságba esett, hazatérést követően pedig 1947-ben a kiskeszi állami birtokon kapott intézői állást. Amikor 1950-ben ismét megkezdődhetett a magyar nyelvű oktatás Csehszlovákiában Turczel Lajos is váltott és 1951-ben elvállalta a komáromi gimnázium és óvónőképző igazgatói tisztségét. Miközben tanított, maga is tanult és 1951–1954-ben elvégezte a pozsonyi pedagógiai főiskola magyar szakát. 1954–1959-ben a Pedagógiai Főiskola tanára, majd 1959- től 1982-ben történt nyugdíjba vonulásáig a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója volt. 1962–1975 között a tanszéket is vezette, de politikai okokból leváltották és egyetemi karrierje is megrekedt: a docensi cím megszerzését követően már nem lehetett egyetemi tanár. Irodalomkritikusként kezdte irodalmi tevékenységét, de foglalkozott a két világháború közötti korszak csehszlovákiai magyar irodalmának történetével, sajtójával is. Számos tanulmányt írt a korszak jeles íróiról és 1967-ben megjelentette legfontosabb művét, a Két kor mezsgyéjén c. művelődés- és társadalomtörténeti monográfiáját, amelyet később több alkalommal is kiadtak. Szülőfalujában helyezték örök nyugalomra, síremlékét Nagy János szobrászművész készítette. 2008-ban a Szlovákiai Magyar Írók Társasága egy róla elnevezett irodalmi díjat alapított, amelyet a tudományos és tényirodalom jeles művelőinek ítélnek oda minden évben. Ebből az alkalomból Ipolyszalkán tudományos konferenciát is rendeznek és megkoszorúzzák Turczel Lajos sírját. Számos antológiát, összeállítást szerkesztett a két háború közötti korszak csehszlovákiai magyar irodalmából.

Főbb művei:
Írások mérlegen, 1958;
Írás és szolgálat,1965;
A magyar irodalom története (egyetemi tankönyv, Rákos Péterrel), 1965;
A magyar irodalom története 1772-ig (egyetemi tankönyv), 1968;
Portrék és fejlődésképek, 1977;
Hiányzó fejezetek, 1982;
Tanulmányok és emlékezések, 1987;
Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938, 1992;
Visszatekintések kisebbségi életünk első szakaszára, 1995;
Arcképek és emlékezések, 1997;
Irodalmi hódolások és szeretetnyilvánítások, 1997.