* Érsekújvár, 1922. jan. 4. / nyelvész, szerkesztő
Szülővárosában érettségizett, a jogfosztottság idején megszakadt bölcsészeti tanulmányait később fejezte be. 1947- től a po.-i Magyar Meghatalmazott Hivatalának tisztviselője volt, s a lakosságcsere végén őt is Mo.-ra telepítették. Nyugdíjazásáig a bp.-i Nyelvtudományi Intézetben dolgozott, emellett (s a nyugdíjazáson túl is) az Élet és Tudomány olvasószerkesztője volt. Középiskolásként Jó Pajtás címmel gépírásos osztálylapot szerkesztett. A jogfosztottság első éveiben Érsekújvárott kallódó társakkal baráti irod. kört alakított, s elkészítette a Menedék c. gépírásos lap néhány számát; hasonló módon saját versesfüzetet (Gyászkörmenet) is összeállított. A Nyelvtudományi Intézet munkatársaként részt vett a hétkötetes értelmező szótár és a kétkötetes Nyelvművelő kézikönyv szerkesztésében. A 80-as években Berecz Kálmánnal együtt közreműködött Szabó Károly A csehszlovák–magyar lakosságcsere története (kz.)c. művének megírásában.
Művek: Az önképzőkör a népi gondolat sodrában, Érsekújvár 1942; Magyar értelmező kéziszótár (1. és 2. k. szerk.), Bp. 1974; Gyula László: Bibliography 1928–1994 (szerk.), Bloomington 1995.
Irodalom: Turczel Lajos: Érsekújvár és a Sarló, ISZ 1989/6; Mint fészkéből kizavart madár… A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában 1945– 1949 (vál., összeáll. Molnár Imre és Tóth László), Bp. 1990.
T. L.
