Szigeti László

* Dunaszerdahely, 1949. máj. 26. / író, újságíró, szerkesztő, könyvkiadó

Pozsonyban vendéglátóipari szakiskolát végzett (1967), a 70-es évek elején a komáromi gimnáziumban (lev. oktatás) érettségizett. A Csallóköz c. járási lap munkatársa (1973), majd az Új Szó szerkesztője (1975–1980) volt. A kassai Thália Színpadon 1981-től dramaturgként s egy ideig művészeti vezetőként dolgozott. Munkáját a dramaturgiai és színpadi tudatosság, a kreatív színház és a magas szintű színházi élmény megteremtésének igénye jellemezte.

1983-tól 1989 nov.-ig a Nő szerkesztője volt. 1989 nov.-től 1990 jún.-ig a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Politikai Mozgalom Koordinációs Bizottságának tagja, ugyanakkor az FMK (Független Magyar Kezdeményezés) alapító tagja és alelnöke. Egyik megalapítója s kezdettől fogva igazgatója a Kalligram Könyvkiadónak.

Kezdetben elbeszéléseket közölt az Új Szóban és az ISZ-ben. Könyvismertetéseket, kritikákat, megemlékezéseket, színibírálatokat, képzőművészeti tárgyú írásokat egyaránt írt. Irodalmi riportjait, beszélgetéseit főleg az ÚSZ-ban és a Nőben közölte. Jakoby Gyula munkásságával több írásban foglalkozott. A Kalligram Kiadó főleg neki köszönhetően vált néhány hónap alatt ismert és jó nevű, másfél évtized alatt országos hírű, Bp.-en, írói körökben is tekintélynek örvendő kiadóvá. Egyes publikációi többnyelvű mutációban is megjelennek. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szlovák nyelvű kiadványok száma.

Irodalmi tevékenységében kiemelkedő a Mészöly Miklóssal folytatott beszélgetés, mely a Párbeszédkísérlet (1999) c. kötetben jelent meg (Mészöly Miklós neve alatt!). Amint Grendel Lajos fogalmaz, néhány évvel az író halála előtt ez az interjúkötet adott kimerítő és megkerülhetetlen választ azokra a kérdésekre, melyek Mészöly Miklós írói munkásságát meghatározták (G. L.: A tények mágiája, 2002). Előzménye volt ennek a interjú- kötetnek a Bohumil Hraballal készített beszélgetés, folytatása pedig másfél évtized múlva a Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártja elnökével, a szlovák parlament alelnökével folytatott beszélgetés. A terjedelmes interjú Bugár Béla: Olyan országban élek… c. kötetében jelent meg (2004). Talán nem véletlen, hogy Sz. (beszélgető szándékában) egykori „politikusi” önmagához tért vissza, ahhoz az életmódhoz, melyet korábban publicistaként is módja volt (távolról, és kiábrándítóan!) megismernie. 2002 után a szlovák kormány kulturális miniszterének, Rudolf Chmelnek a tanácsadója, s a szlovák politikai élet, a koalíciós pártok számos képviselőjével kiadóként is jó kapcsolatot ápol. Ennek a kapcsolatnak a hatásfokát talán a szlovákiai magyar kultúra állapotán lehetne lemérni, ami viszont – érzésünk szerint! – nem tekinthető feltétlenül „derűsnek”, még a „koalíciós égboltozat” alatt sem.

A könyvkiadás terén nyújtott kiemelkedő munkásságáért elnyerte A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést (2001), Václav Havel köztársasági elnök a Tomáš Garrigue Masaryk Érdemrend I. fokozatával tüntette ki „a közép-európai térség fejlődése és együvétartozása érdekében kifejtett tevékenységéért” (2003).

Művek: Az öreg, elb., ISZ 1972/10; Ahogy a nép szíve lüktet (a Matesz 25 éve), VÚSZ 1975. jan. 29.; Mari, elb., VÚSZ 1976. febr. 8.; Délvidéki freskó (L. Ballek könyvéről), VÚSZ 1978. aug. 15.; Hűséges hűtlenek (Grendel Lajos könyvéről), ÚSZ 1979. okt. 25.; Levélféle Álom Tivadarhoz (Rácz Olivér könyve), ÚSZ 1980. ápr. 24.; A harmadik parton, portré (Jakoby Gyula), ISZ 1985/7; Fény és kenyér, (Egri Viktor könyve), Nő 1984/17; Csendek útjain, publ., 1990; Klíèky na kapesníku, beszélg. (B. Hraballal), Prága 1990; magyarul: Zsebcselek, 1992, 1995.

Irodalom: Fónod Zoltán: ”… csak azt tenni, amit a lelkiismeret diktál” (Beszélgetés Szigeti Lászlóval). = uő: Közelkép. Irodalomról, művészetről, 2000.

F. Z.