* Komárom, 1925. október 10. – † Komárom, 2011. november 28. / tanár, helytörténész

Pápán érettségizett (1944), a pozsonyi egyetem Pedagógiai Karán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1955). 1951–1985-ben a komáromi magyar gimnázium tanára volt, de még 1991-ig óraadó tanárként tevékenykedett. Helytörténészként elsősorban Komárom nevezetességeivel és híres személyiségeivel, a város és környéke múltjával foglalkozott. Erről ismeretterjesztő cikkeket is írt és tartott előadásokat. 2000-ben kezdeményezte a Jókai Közművelődési és Múzeumi Egyesület újraindítását. 2009-ben Pro probitate – A Helytállásért díjat kapott, 2010-ben a Posonium Irodalmi és Művészeti Díj Szülőföld Díjával tüntették ki.

Főbb művei:
Klapka György élete, 1977;
Jókai nyomában, 1982;
Adyfalvától a csucsai kastélyig,1983;
Komáromi Olympos, 1984;
Új komáromi Olympos, 1987;
Komárom ostroma 1849-ben, 1989;
Lehár, 1990;
A komáromi magyar királyi 22. gyalogezred, 2000;
Komáromi krónikás, 2003;
Komárom – a Duna Gibraltárja, Szénássy Árpáddal, 2006.