* Ipolyság, 1899. október 5. – † Szeged, 1980. november 23. / jogtudós, egyetemi tanár

Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte. A budapesti tudományegyetemen 1917–1921 között jogot hallgatott, ahol 1924-ben államtudományi, 1925-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1921–1922-ben a tudományegyetem közgazdaságtudományi karán is tanult. 1923–1929 között a pestvidéki törvényszéken joggyakornok, majd bírósági jegyző, 1929–1932-ben az igazságügyi minisztériumban titkár volt. 1932–1940-ben törvényszéki bíró, majd minisztériumi tanácsos. 1940–1944-ben a kolozsvári tudományegyetemen a kereskedelmi váltójog nyilvános egyetemi tanára. 1944–1948-ban a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen az összehasonlító román-magyar kereskedelmi jog professzora. 1948-ban visszatért Magyarországra és bár meghívták a szegedi tudományegyetemre, a tanári tisztséget nem tölthette be, végül 1951-ben kényszernyugdíjazták. Ezt követően különböző vállalatoknál hivatalnoki beosztásokban dolgozott (bérelszámoló, technikus, adminisztrátor). 1956 októberében a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál a munkástanács tagjává választották, emiatt 1957-ben elbocsátották és csak fizikai munkát vállalhatott. 1958–1966 között éjjeliőrként dolgozott. Mint jogtudós elsősorban a kereskedelmi jog kérdéseivel foglalkozott.

Főbb művei:
A részvénytársaságok honossága, 1926;
Oroszország mai részvénytársasági joga, 1926;
Az új bankjogok irányelvei, 1936;
A részvénytársaság felügyelőbizottsága és a hites könyvvizsgálat, 1938;
A részvényes vagyonjoga, 1939;
A hites könyvvizsgálat fejlődése és jövője, 1941;
Jogalkotás és gazdasági élet, 1942;
A jogrendszerről és az újabb jogalkotásról, 1944;
Az állami vállalatok szervezete, 1949;
Az angol részvényjog fejlődése,1963.