* Gyerk, 1912. júl. 19. – † Budapest, 1990. nov. 1. / író, szerkesztő, műfordító
A gimnáziumot Ipolyságon, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként a MAKK- ban és a Prohászka Körökben tevékenykedett. 1933-tól segédszerkesztője, 1935 és 1939 között főszerkesztője volt az Új Életnek. A bécsi döntés után már Bp.-en élt, s a Felvidéki Magyar Hírlap, majd a Magyarország szerkesztőségében dolgozott. 1947-től 1973-ig az Új Ember c. hetilap belső munkatársa volt. Gimnazista korától publikált, első írásai A Mi Lapunkban és a Tábortűzben jelentek meg. Később az Új Életbe s a PMH-ba írt. Katolikus szellemű szépprózájának témáit a leggyakrabban az Ipoly menti parasztság életéből merítette. Műfordítói tevékenysége is számottevő.
Művek: A főiskolások. = Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938, Bp. 1938; Öreg malom árnya, r., uo. 1944; Erős nép, tan., uo. 1946; Boldogasszony legénye, szm., uo. 1947; Fekete madár, elb., uo. 1973; A felvidéki ifjúsági mozgalmak kezdetei Trianon után, Regio 1990/2; Esterházy Lujza két világháború közötti közéleti szerepléséről, Regio 1990/4.
Fordítások: Nikola Rodinov: Alleluja, meleg kávé, 1946; Jiøí Brabenec – Zdenìk Veselý: Egy bolygó robinzonjai, 1967; Josef Toman: Tiberius és Caligula, 1968; Stanislav Budin: Egy úr az admiralitásról, 1969.
Irodalom: Turczel Lajos: Búcsú Sinkó Ferenctől és Horváth Ferenctől, ÚSZ 1990. nov. 30.
T. L.
