* Léva, 1910. jan. 20. – † Esztergom, 1947. márc. 12. / író
Jómódú polgári családban született. Középiskolai tanulmányai befejeztével a harmincas évek derekán tűnt fel a po.-i Magyar Újságban és a PMH-ban eleinte Engel Teri, majd Rudnói Teri néven közölt tárcáival és elbeszéléseivel. Hagyományos eszközökkel felépített regényeiben a vidéki kisemberek életét ábrázolta fordulatosan, színesen. 1944-ben családjával Auschwitzba hurcolták, ahonnan 1945 tavaszán tért vissza. Felszabadulásának eseményeit Szabaduló asszonyok (Bp. 1947) c. regényében írta meg. Élete tragikus véget ért: a zajló Dunán többedmagával csónakon próbált átkelni, de felborultak, s a hullámsírban lelte halálát.
Művek: Osztott szerelem, r., Bp. 1939, 1941; Izzó kemence, r., uo. 1941; Öreg ember szerelme, r., uo. 1942; Kerek hold, r., uo. 1945, Po. 2002.
Irodalom: Szentimrei Jenő: R. T.: Osztott szerelem, K. 1940, 186; Sándor László: Egy elfelejtett szlovenszkói írónő. = uő: Hidak, partok között, Bp. 1988.
S. L.
