* Zabrežje [Jugoszlávia], 1905. jan. 11. – † Prága, 1948. aug. 19. / publicista, szerkesztő
Tanulmányait a brünni műszaki főiskolán végezte, elektromérnök (1928), majd pártmunkás lett. 1924- ben a Munkás egyik felelős szerkesztője (-ro- elvtárs), később Az Út széles látókörű társszerkesztője (Fábry Zoltánnal), balos túlzásokkal. A montázsok, jelzetlen cikkek és fordítások tömege Az Út hasábjain az ő specialitása volt. 1935–1937-ben Moszkvában a Kommunista Internacionálé sajtóirodájának vezetőjeként dolgozott. 1938-ban letartóztatták, éveken át raboskodott Szibériában. 1944-ben a Szovjetunióban megalakult csszl. hadtest lapját (Za slobodné Èeskoslovensko) szerkesztette. 1945 után Prágában a Nemzetvédelmi Minisztérium munkatársaként katonaújságokat és folyóiratokat alapított. Egy időben a parlament titkára is volt. A magyarkérdéssel 1945 után nem foglalkozott, a magyarság jogfosztottsága láttán néma maradt. Autóbaleset áldozata lett.
Művek: Bot Aladár: Válság, válság, válság…!, Az Út 1931/1; Nemzeti feltámadás Szlovenszkón, uo. 1931/2; „Magyar nemzeti kultúra”, uo. 1931/3; A Sarló kongresszusához, uo. 1931/10; Rotor: Kelet-európai konföderáció?, uo. 1932/5–6.
Irodalom: Fábry Zoltán: Az illegális szerkesztő. = F. Z.: Stószi délelőttök, Po.–Bp. 1968; Csanda Sándor: Az Út. = Cs. S.: Fábry Zoltán, 1980; Fónod Zoltán: Közelkép Az Útról. = F. Z.: Körvonalak, Po.–Bp. 1982.
F. Z.
