Péterffy Károly
* Pozsony. 1700. augusztus 24. – † Pozsony, 1746. augusztus 24. / bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita tanár
16 évesen lépett be a jezsuita rendbe. Tanulmányai végeztével Nagyszombatban bölcseletet és retorikát oktatott, majd pappá szentelését követően Bécsben a dialektika tanára lett. Egy idő után visszatért Pozsonyba, ahol történeti műveken dolgozott, okleveleket tanulmányozott és másolt le. Számos munkája kéziratban maradt.
Főbb művei:
Decus Europae, Domus Ursina origine, gestis, cognatione principum illustris, narratione poetica descripta, occasione Benedicti XIII. P. M. ex hac familia recens electi, 1725;
Curia judicum regni Hungariae virtutibus ac meritis illustris. Honoribus ll. & philosophiae doctorum, oblata, ab Illustr. rhetorica Tyrnaviensi, cum per R. P. Paulum Kolosvári… suprema doctoratus philosphici laurea, in soc. Jesu universitate donarentur, 1726;
Sacra concilis ecclesiae romano-catholicae in regno Hungariae celebrata ab anno Christi 1016. usque ad annum 1734. Accedunt regum Hungariae, & sedis apostolicae legatorum constitutiones ecclesiasticae. Ex mss. potissimum eruit, collegit, illustravit I–II., 1741–1742.
