Péch Antal

* Nagyváradolaszi, 1822. január 14. – † Selmecbánya, 1895. szeptember 18. / kohász, bányamérnök, geológus, az MTA levelező tagja (1879)

Középiskolai tanulmányait Nagyváradon (latinul) és Temesvárott (németül) végezte. 1838–1842-ben a selmecbányai Akadémián tanult, 1842-ben kincstári szolgálatba lépett a selmeci zúzóműveknél. 1846-ban Csehországba, Jáchymovba rendelték, ahol zúzóműveket épített. 1848-ban magyar pénzügyminisztériumban fogalmazó. A szabadságharc idején ő vitette a körmöcbányai pénzverő gépeit Debrecenbe, onnan Nagybányára. 1850-től Csehországban, majd a porosz Rajna-vidéken bányaigazgató. 1863-ban visszatért Magyarországra, 1867-ben állami szolgálatba lépett és mint pénzügyminisztériumi titkár, majd osztálytanácsos a kincstári vas- és bányaművek fejlesztésén munkálkodott. Nevéhez fűződik a diósgyőri vasgyár építése, a zsilvölgyi kincstári szénbányászat kezdeményezése és a vajdahunyadi vasgyár terveinek első kidolgozása. 1873-tól nyugalomba vonulásáig (1889) a selmeci bányakerület igazgatója: A XIX. sz. második felének legjelentősebb magyar bányamérnöke. 1889–1892 közt a selmecbányai választókerület országgyűlési képviselője. Tudományos munkásságában úttörőként foglalkozott a – lényegében ma geomechanikának nevezett – földkéregmozgások tanával. Jelentős érdemei vannak a magyar bányászati szaknyelv megteremtésében, a bányatérképezés terén és a bányászattörténet művelésében. Értékes
technikai dolgozatai főként a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg, melynek alapítója és 1868-tól 1870-ig szerkesztője volt. Javaslatára vezették be 1894-ben a bányászatban és a kohászatban a Jó szerencsét! köszöntést. Tiszteletére az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 1963-ban évenként kiosztásra kerülő Péch Antal-emlékérem kitüntetést alapított.

Főbb művei:
Az ércek előkészítésének elvei és gyakorlati szabályai, 1869;
Bányatérképek szerkesztése, 1878;
Magyar és német bányászati szakszótár I-II., 1879–1891;
A tudományok haladásának befolyása a selmecvidéki bányaművelésre, 1881;
Alsó-Magyarország bányaművelésének története I-II., 1884–1887 (a III. kötet Budapesten 1967-ben jelent meg);
A selmeci bányavállalatok története, 1884.