* 1926. december 5. Hodosi Rét, † 2015. májusa, Hodos / paraszti muzsikus, citerás, közéleti személyiség
Nemeshodos község közelében lévő Hodosi Réten, tanyán született. Öregapjától kapta első citeráját, amin hallás után tanulta meg a dallamokat. Már gyerekkorában a tanyasi emberek muzsikusa lett, hiszen 12 éves korától hívták őt a tollfosztóba, születésnapokra és névnapokra citerázni. Hallás után tanulta meg a magyar népdalokat a citerán játszani, és ezzel aktívan hozzájárult a csallóközi magyar népzene továbbéltetéséhez. A citerázás és a magyar népdalok szeretete végigkísérte nemcsak gyermekkorát, hanem fontos szerepet kapott felnőtt, majd nyugdíjas éveiben.
Az 1970-es évektől a Csemadok helyi szervezetének tagja, majd elnöke lett, és a falu kulturális életének szervezésében, lebonyolításában jelentős szerepet vállalt. A hodosi fiatalokat tanította citerázni, majd hosszú éveken át a hodosi citerazenekar vezetője volt. Az 1970-es években a hagyományos citerázás művelője és oktatója volt (diatónikus hangolású citerán muzsikált, amelyen nyomófával fogta le a húrokat), majd az 1980-as évektől maga is megtanulta, és továbbadta a citerázást a kromatikus (második érintősorral ellátott) hangszeren is.
A régió és a népzenei mozgalom ismert paraszti muzsikusa, aktív művelődésszervező egyénisége. A faluközösség hagyományos zenés összejövetelein kívül számos alkalommal citerázott és énekelt a citerazenekarral olyan hazai és külföldi rendezvényeken, ahol szülőföldje népzenei kultúrájának bemutatása volt a cél. A hodosi citerásokkal a kezdetektől fogva lelkes résztvevője volt a Tavaszi szél vizet áraszt… és a Bíborpiros szép rózsa elnevezésű országos népdalversenyeknek. A csallóközi citerás zenei hagyományok megjelenítőjeként számos alkalommal szerepelt a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepségen a Szlovákiai Magyar Táncháztalálkozón és más kulturális műsorokban.
Egész élete folyamán fontosnak tartotta továbbadni a citerajáték hagyományait a fiatalok számára, így nemcsak saját közössége kultúrájának és hagyományainak kiváló ismerője, hanem annak tudatos továbbörökítője is. Citeraoktató tevékenysége során a falu fiataljainak, saját gyermekeinek és unokáinak is megtanította a hangszer használatát, így élete során folyamatosan hozzájárult ahhoz, hogy a citeramuzsika felzengett Hodos Község kulturális műsoraiban, és neki köszönheti szülőfaluja, hogy a hodosi citerazenekar 45 éve működik.
Még 89 éves korában is aktívan muzsikált, csapatával résztvevője volt a 2014-es országos citeratalálkozónak is. 2015 májusában halt meg.
A Csemadok Közművelődési Díjának tulajdonosa, 2014-ben.
Bővebben:
Beszélgetések a citeráról: Patócs Lajos (Hodos), beszélgetőtárs Huszár Ágnes; In: Borsi Ferenc: A magyar asztali citera, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 47., Dunaszerdahely, 2010.
