* Győr, 1904. júl. 20. – † Budapest, 1969. júl. 11. / író, újságíró, publicista
Bécsben, a Keleti Akadémián tanulva munkatársa lett az emigráns lapoknak, s élményeiről botrányos kulcsregényt is írt. A 20-as évek második felében „utóemigránsként” jött Csehszlovákiába, s itt a már hitelét vesztett kormánypárti napilap, A Reggel az ő szerződtetésével és a népszerű sarlósok megnyerésével próbált konszolidálódni. P. először magasztaló cikkeket írt a mozgalomról, ám mikor ennek vezetői elhatárolták magukat a szervilis emigránsoktól, néhány cikkében bolsevistáknak, majd fasisztáknak nevezte őket. Ilyen intermezzók után elhagyta A Reggelt, s a magyar ellenzék lapjához, a PMH-hoz szegődve színvonalas külpolitikai cikkeket írt. A bécsi döntés után visszament Mo.-ra. 1944-ben Mauthausenbe deportálták. 1945 után nagy napilapok főmunkatársa, szerkesztője lett, 1966-tól pedig az általa alapított Budapester Rundschau c. hetilap főszerkesztője volt.
Fiatalon írt regényei nem voltak híján a tehetségnek, de az újságírói szenzációhajhászást irod. alkotásaiban sem tudta kikerülni, olvasmányos művei így az irodalomtörténet számára fogyóanyagok lettek.
Művek: Merengők, r., Bécs 1925; Menekülő pénz, r., uo. 1928; Hamu alatt, r., uo. 1929; A szlávok Európában, tan., Prága 1930; A szabadság útja, tan., Bp. 1939; Egy nemzet születése, tan., uo. 1961.
Irodalom: Fábry Zoltán: A magyar emigráció regénye, K 1929, 206. = F. Z.: ÖÍ 2; Barta Lajos: A vidéki város irodalmi halála és feltámadása, Ny 1929, 206; Szalatnai Rezső: A menekülő pénz regénye, K 1929, 588; Egri Viktor: Lenn, KH 1929, 35; Ungvári Tamás: Meghalt P. F., Magyar Nemzet 1969. júl. 12.
T. L.
