Ölvedi János

* Érsekújvár, 1914. július 20. – † München, 1983. április 22. / történész, újságíró

Szülővárosában érettségizett, Pozsonyban és Budapesten jogi és államtudományi tanulmányokat folytatott. 1935-től Szekfű Gyula lapjának, a Magyar Szemlének a munkatársa volt és fiatal kora ellenére igen alapos elemzéseket írt a szlovákiai magyarság helyzetéről. 1939-ben Csatár Istvánnal együtt állította össze az 1918–1938 közötti korszak csehszlovákiai magyar kisebbségi lét és politizálás mérlegét A visszatért Felvidék adattára I-II. című  kiadványban. A II. világháború idején újságíróként tevékenykedett, aztán 1945 tavaszán Ausztriába távozott. 1951-től a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 1952 márciuságig a New York-i, majd nyugdíjazásáig (1979) a müncheni szerkesztőségben tevékenykedett. A nyugati magyar folyóiratokban számos tanulmányt közölt a csehszlovákiai magyarság múltjáról: a két világháború közötti időszakról, a jogfosztottság éveiről.

Fő műve:
A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza, 1937;
Levelek a száműzetésből, 1947;
Az ismeretlen légió, 1948;
Napfogyatkozás– Magyarok Szlovákiában, 1984.