* Pozsony, 1906. júl. 9. / sportszervező, atlétikai edző, sportszakíró
A po.-i ev. líceumban elvégzett négy osztály után a műasztalosságot tanulta ki, majd még egy évig Bp.-en, négy évig pedig Bécsben tanult műipari, ill. mesteriskolán. 1929 és 1948 között önálló mester volt, s kilenc famegmunkáló géppel működő kisüzemében 10-12 embert (segédet, inast) foglalkoztatott. Műhelyét 1945 után kisajátították, ettől fogva 1988-ig műasztalosként dolgozott a po.-i Nemzeti Galériában, a Művészi Iparok Központjában és a Városi Galériában; kiváló teljesítményéért több kitüntetést kapott.
Tornászként elemista korától Hornyák Odiló tanítványa volt, s ugyancsak Hornyák-tanítvány feleségével, szül. Polócz Margittal együtt a PTE-ben sportolt. A 30-as évek elején e klub atlétikai edzője s a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára lett. Nagyon sok jó atlétát nevelt, a PTE sportolói számos szlovákiai bajnokságot nyertek; a szlovák állam (1939–1944) idején háromszor nyerték meg az országos atlétikai csapatbajnokságot. M. sűrűn publikált a magyar sportsajtóban, 1941-ben Atletika címmel szakkönyve is megjelent. A 40-es évek második felében két évig a legjobb szlovákiai sportklub, az ŠK Bratislava atlétáit irányította, s országos csapatbajnokságot nyert velük.
Irodalom: Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938, 1993; Vígh Károly: Azt keressük, ami összeköt bennünket, Magyar Nemzet 1996. aug. 24.
T. L.
