Mihályi Molnár László
* Rimaszombat, 1953. ápr. 24. / költő, közíró, népművelő, kultúraszervező
Iskoláit Kisgömöriben és Várgedén végezte, Rimaszombatban érettségizett (1971), Pozsonyban a Komenský Egyetem BT Karán pszichológia – magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát szerzett (1978). Aktív tanár és népművelő, kulturális események szervezője.
Első írását a Gömöri Hírlap közölte 1968-ban. Verseket, tanulmányokat, esszéket, szatirikus karcolatokat ír. A hetvenes évek második felében szerveződő fiatalokkal kezdte költői pályáját (Karsay Katalin, Kövesdi Károly, Soóky László, Kendi Mária), velük szerepelt a Tóth László által összeállított antológiában (Megközelítés, 1980), amely helyet adott a pályakezdő képzőművészeknek is. Ekkor még Molnár László néven jegyezte verseit, később művésznévként édesanyja vezetéknevével kiegészítve: Mihályi Molnár László néven publikál. Verset azonban keveset ír. A hagyományos verselési technikát alkalmazza mondanivalóihoz, amelyek leginkább az ember mindennapi gondjaival, érzelmi-erkölcsi problémáival, kisebbségi helyzetünkből adódó dilemmákkal függnek össze. Kortársai legtöbbje már kötetekkel bizonyította és igazolta küldetését. M. első önálló kötetére évtizedeket kellett várni.
Művek: Fohászok virradatért. 99 vers, Ungvár– Budapest 2000.
Irodalom: Csáky Károly: M.M.L.: Fohászok virradatért. 99 vers., Gömörország 2000/33.
Sz. Z.
