* Szilice, 1942. november 22. – / tanár, helytörténész, író
Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, a rozsnyói pedagógiai gimnáziumban érettségizett 1960-ban. A nyitrai Pedagógiai Főiskolán levelező szakon 1969-ben tanítói, a budapesti ELTE BTK-án középiskolai tanári oklevelet, 1982-ben doktori címet szerzett Fábry Zoltán életéről és munkásságáról írt disszertációja alapján. 1960–1971 között Buzitán volt tanító, majd az 1989-es rendszerváltásig alapiskolai, illetve középiskolai tanfelügyelőként tevékenykedett. 1990 után Gál Sándorral elindította a Keleti Napló c. folyóiratot, amelynek 1995-ig főszerkesztője volt. 1996-tól a kassai főpolgármesteri hivatalban, majd Szlovákia budapesti nagykövetségén mint kultúrattasé dolgozott, végül Rudolf Schuster köztársasági elnök tanácsadója volt. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki, 2009-ben megkapta a Czine Mihály díjat. Gyermekkönyveket és helytörténeti munkákat ír.
Főbb művei:
Sziliceföld, Sziliceföld… , 2010;
A kassai Batsányi Kör története
(Béres József visszaemlékezései nyomán), 2012;
Csillagnyáj, 2014.
