Krippel Móric
* Kátló, 1867. szeptember 5. – † Sopron, 1945. november 23. / erdőmérnök, egyetemi tanár
Selmecbányán a Bányászati és Erdészeti Akadémián végzett. 1890-től Erdélyben a székely közbirtokossági erdőket kezelte. 1908-ban nevezték ki a selmecbányai Főiskola erdőhasználattani tanszékére, amelynek később vezetője lett és maradt a Főiskola Sopronba költözése után is. 1914–1916-ban a Főiskola rektora volt. Később a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora lett és az erdőmérnöki osztály dékáni tisztét is betöltötte. Jelentősek a földmérőtechnikában elért eredményei. Az Erdészeti Zsebnaptárban ő írta az Erdőhasználattan c. fejezetet. Számos tanulmánya jelent meg az Erdészeti Lapokban is.
Főbb művei:
Hengertábla szálfák és rönkök köbözéséhez (Bund Károllyal), 1892;
Fakereskedelemtan, 1909;
Vadászat- és fegyvertan, 1910;
Erdő használattan és erdészeti iparműtan I–II., 1910, 1913;
Erdőhasználattan I-II., 1920, 1921;
Erdészeti kereskedelemtan, 1930;
Adatok a helyes magyar erdészeti szaknyelvhez, 1930.
