* Melléte, 1953. okt. 15. / költő, szerkesztő
Tornalján érettségizett, szakérettségit a rimaszombati közgazdasági középiskolában tett (1973). 1975–1976-ban hivatalnok az özörényi papírgyárban, majd könyvtáros volt Tornalján. 1976-ban a Szabad Földműves munkatársa, majd az Új Szó szerkesztője lett, 1979 és 1989 között nyomdai korrektorként dolgozott. 1989-től az Új Szó munkatársa, 1996 és 2000 között a Vasárnap megbízott vez. szerkesztője.
1973-tól publikál a Hétben, az ISZ-ben és az Új Szóban. Első verskötetében (Romvárosi beszélgetés, 1980) kevés az értékelhető vers, kísérletei azonban formaérzékről, hangulatteremtő erőről, szülőföldszeretetről vallanak. Az Éjféli elégia (1985) versei képeikben, stílusukban, tartalmukban is egységesebbek és erőteljesebbek, bár képei helyenként túlzsúfoltak. Verseiben a hagyományos költői formák uralkodnak, más utat követ, mint az „egyszeműsök” (Varga Imre, Tóth László), akiknél az élmények áttételesebben jelentkeznek. Ady, Radnóti, Nagy László, Eliot emlékezete, valamint van Gogh, Csontváry, Bosch, Toulouse-Lautrec, Szabó Gyula és más nevek jelzik, milyen értékű és léptékű mesterek állnak e líra mögött. Verseiben a zenei motívumok sem ritkák. Sikeresen mutatkozott be gyermekversekkel is (Manóház, 1989; Muskátli tündér, m.,1993; Verses ábécé, társszerző: Rácz Noémi), 1999.)
Művek: A nagy banán árnyékában, publ., 1995.; Az utolsó szoba, vál. és új v., Somorja 1996; Testamentum (Ötven év – ötven vers, vál.), Dsz 2004.
Irodalom: Lacza Tihamér: Üzenet a Styx partjáról. = uő: Ember a szóban, 1985; Alabán Ferenc: A változás és létezés drámája, ISZ 1986/5; Zalabai Zsigmond: K. K. = uő: Verstörténés, 1995; Filep Tamás: Könyvek a hűség nyelvén, Könyvvilág 1985/12; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945– 1999) II., 2001.
F. Z.
