Kováts-Martiny Gábor Pál
* Turopolya, 1782. március 4. – † Pozsony, 1845. július 13/19. / természettudós, fizikus, líceumi tanár
Apja ev. lelkész volt és 1783-tól már Modorban szolgált. Fia itt kezdte tanulmányait, majd 1793–1795-ben Győrött járt iskolába, ahol a magyar nyelvet is megtanulta. Ezután visszatért Modorba, majd a pozsonyi ev. líceumban tanult. Különösen nagy hatással volt rá Lumnitzer István (Pozsony) orvos, aki gyakran szervezett botanikai kirándulásokat Pozsony környékén a helybeli diákok számára. Ezeken Kováts-Martiny is részt vett és fokozatosan megkedvelte a természettudományokat. 1803-ban Bécsbe ment, ahol az egyetemen természettudományi előadásokat hallgatott. 1805-ben Göttingenben folytatta tanulmányait. A csillagászat terén sokat tanult Karl Ludwig Hardingtól (1765–1834), a Juno kisbolygó felfedezőjétől. 1807-ben tért vissza Magyarországra. Előbb Modoron gimnáziumi tanár, majd igazgató, 1817-től a pozsonyi líceumban tanította a természettant, az egyetemes történelmet, a földrajzot, a héber nyelvet és a matematikát. Megalapozta a líceum természettani gyűjteményét. Főleg tankönyveket írt. 1823-ban részt vett a nagyszabású földrajzi hosszúság meghatározási munkákban, amelyek célja Magyarország térképi fokhálózatának pontosabb meghatározása volt. Diákjait gyakran vitte botanikai kirándulásokra, de a lakása közelében elterülő ótemetőben távcsöves csillagászati megfigyeléseket is végzett velük a maga
készítette műszerekkel. A Líceum szertára számára saját műhelyében számos szemléltető és kísérleti eszközt készített. Tankönyveihez a földmérés és térképezés elveit, eszközeit, módszereit ismertető függeléket fűzött. Tanítási módszerei nemcsak igen korszerűek voltak, de ösztönzően hatottak a következő tanár- és tudósnemzedékre. A halál munka közben, a műhelyében érte.
Főbb művei:
Tabulae altitudinum barometricae…, 1819;
Compendium matheseos purae…, 1822;
Compendium physicae…, 1823;
Oeconomiae ruralis compendium…, 1843.
