Kovács István, B.

* Rimaszombat, 1953. júl. 4. / régész, néprajzkutató, helytörténész

Kassán érettségizett, majd a bp.-i ELTE BTK-n néprajzból és régészetből szerzett diplomát (1977), később uo. bölcsészdoktori oklevelet (1985). A rimaszombati Gömöri Múzeumban dolgozott régész-muzeológusként (1977– 1988), majd a rimaszécsi Honismereti Ház vezetője volt (1988–1990). 1990-től 1994-ig a Gömöri Múzeum igazgatója, majd a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanára (1995– 1999). Később (2000–2002) a Gömör-Kishonti Múzeum régésze. Jelenleg (2002-től) a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház rimaszombati Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója. Újraindítója és elnöke a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesületnek (1990–).

Helytörténeti kutatásai éppúgy a Gömör-kutatással kapcsolatosak, mint régészeti ásatásai (ez utóbbiak közül kiemelkedő jelentőségű a Méhi határában feltárt rézkori temető egyedülálló kultikus edényekkel és antropomorf urnákkal, valamint a Rimaszombat, Tornalja és Sajógömör középkori történelmi kérdéseire választ kereső feltárásai). Néprajzi kutatásai elsősorban a kisnemesi társadalom vizsgálatára irányultak, népköltészeti vizsgálatai pedig az egyéniségkutatás területén hoztak maradandó eredményeket. Gömöri kutatótevékenysége elismeréseként a debreceni Ethnica Alapítvány Pro Gömör-díjban (1995), majd muzeológiai tevékenységéért a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Széchényi Ferenc-díjban részesítette (2001). 2003-ban megkapta A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjét és Rimaszombat Város Díját. 2004-ben Madách-Posonium Díjban részesült, és ugyanebben az esztendőben a Magyar Néprajzi Társaság külföldi tiszteletbeli tagjává választotta.

Művek: Malac Julcsa. Gömöri népmesék, Po. 1990, 2004; Baracai népköltészet, Po.–Bp. 1994; Szőlő- Szűlt-Kálmány. Öt gömöri hősmese, Po. 1998; Agyagkenyér. Fejezetek az agyagművesség történetéből Gömörben és Kishontban, Rimaszombat 2001; A méhi istentriász és népe, Po. 2002; Gömörológia. Írások a történelmi Gömör és Kishont vármegye múltjáról és jelenéről, Po. 2003; Gömörország. Egy tájhaza arcvonásai tényekben, képekben és gondolatokban, Rimaszombat 2004 (2. bővített és javított kiadás); Vály-völgy (szerk.), Po.–Rimaszombat–Felsővály 1991; Hervadatlan rózsagyüker. Gömör-Kishont magyar népköltészete (szerk.), Dsz. 1998.

Irodalom: Liszka József: Egy tájmonográfia margójára avagy A konokság dicsérete, A Hét 1992/18; uő: A térkép kiegészül. Gondolatok a Hervadatlan rózsagyüker című gömör-kishonti népköltési gyűjtemény kapcsán, ÚSZ 1999. jan. 11.; uő: B. Kovács István: Agyagkenyér. Fejezetek az agyagművesség történetéből Gömörben és Kishontban; uő: A méhi istentriász és népe, Fórum Társadalomtudományi Szemle 2003/2.

L. J.