* Budapest, 1888. ? – † Budapest, 1953. ? / tornatanár, edző, cserkészvezető
Iskoláit Bp.-en végezte. 1919-től 1926-ig Po.-ban, 1926–27-ben Érsekújvárott, 1927-től 1944-ig Ipolyságon tanított. 1944 dec.-ben Bp.-re költözött, a Verbőczy Gimnáziumban tanított, s a Csehszlovákiából elüldözött és kitelepített magyarokat felkaroló szervezetekben tevékenykedett.
Ő szervezte meg az első po.-i magyar cserkészcsapatokat: 1913-ban a főreáliskolán, 1921-ben a reálgimnáziumban. 1925-ben nagy szerepe volt az érsekújvári cserkészcsapat létrehozásában. Mindhárom szlovákiai működési helyén fellendítette az iskolai sportot, kult. rendezvények keretében vagy önállóan számos színvonalas tornászbemutatót szervezett, s ezeken maga is többször fellépett. Po.-ban tornászként, majd edzőként is kiemelkedő eredményeket ért el, s az itteni tornászversenyeket a legjobb bp.-i és bécsi klubok számára is vonzókká tette. Az ipolysági gimnáziumban megalapította a Szokolyi Alajos Sportegyesületet, s edzője volt az Ipolysági Futball Clubnak. Az egykori sarlósok (Balogh Edgár, Dobossy László, Peéry Rezső) rajongással emlékeznek karizmatikus egyéniségére. Ugyanez mondható tornász neveltjeiről, köztük Moravek Istvánról. Nevelőmunkájában a nemzeti öntudat ébrentartására is gondot fordított, a soviniszta iskolai hatóságok ezért irredentának tartották: Po.-ból való elhelyezésének ez volt a fő oka.
Irodalom: Dobossy László: Rekviem az eltávozottért. = D. L.: Két haza között, Bp. 1981; Csáky Károly: Nyolc évtized sorsfordulók tükrében 1913–1993, Ipolyság 1993; Berta Sándor: Visszapillantás a sági gimnáziumra, kézirat 1993; Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938, Po. 1993.
T. L.
