Hönig Ignác ifjabb
* Csáb, 1813 körül – † Besztercebánya, 1848. február ? / orvos
Idősebb Hönigh Ignác fia. A pesti egyetemen szerzett orvosdoktori címet 1834-ben. Akkoriban még kötelező volt a végzősöknek egy disszertációt is írniuk, ifj. Hönigh a Rövid vázlata a kövérségnek című magyar nyelvű dolgozatát a „Tekéntetes Nemes Honth. Vármegye Lelkes Karainak és Rendeinek” ajánlotta, azzal a nem is leplezett céllal, hogy elnyerje jóváhagyásukat a Hont megyében folytatandó orvosi praxishoz. Ki is nevezték „becsületbéli” főorvosnak, ami azt jelentette, hogy fizetséget nem kapott a munkájáért. Ez a helyzet nem volt kielégítő számára, ezért előbb Trencsénben próbálkozott (sikertelenül), majd Besztercebányán telepedett le és ekkortól már Zólyom megye főorvosaként szerepel a különböző forrásokban. 1842 augusztusában ő jegyezte le a magyar orvosok és természetvizsgálók harmadik, Besztercebányán rendezett vándorgyűlésének történéseit. Mint Kiss László írja: Hönigh nem tartott előadást, viszont az ő gyűjtésének köszönhetően mutatták be a résztvevőknek Zólyom megye „ásvány- és gyógyvizeit”. Nem tudjuk, mi okozta korai halálát.
