* Perbete, 1877. november 13. – † Budapest, 1961. május 30. / közgazdasági író, gazdaságpolitikus, a Magyar Földbérlők Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója
Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1896–1908 között kezdetben Érsekújvárott, majd a Moson megyei Pusztanovákon gazdálkodott. 1908-tól az 1930-as évek elejéig a Csatári-majorban 16 ezer hold nagyságú bérletet vezetett. Mezőgazdasági és agrár-közgazdasági kérdésekkel foglalkozott, a nagy gazdasági világválság magyarországi hatását vizsgálva tervezeteket dolgozott ki a gyapjú, a répa és a burgonya értékesítésére. Írásaival – kortársi vélemények szerint – jelentős szerepet játszott a londoni nemzetközi búzaegyezmény, valamint Magyarország és néhány európai állam közötti, kétoldalú búza- és cukoregyezmények létrejöttében. Nagybérlőként számos szesz-, olaj-, keményítő-, pótkávé-, ill. bőrgyárat alapított. Az Országos Mezőgazdasági Közlöny felelős szerkesztője volt. Írásai a Magyar Pénzügyben, a Gazdasági Lapokban, a Köztelekben, a Nemzeti Figyelőben, a Magyar Szesztermelőben és a Pester Lloydban jelentek meg. Az 1930-as évektől haláláig Budapesten élt.
Főbb művei:
A pénzügyi kibontakozás időszerű kérdései, 1921;
A világgazdasági válság megszüntetésének egyetlen módja: az export-agrárállamok kivitelének centralizálása, 1929;
Hogyan csökkenthető a földhaszonbér? Kis- és nagybérlők sürgős teendői az 1400/1932. M. E. sz. rendelettel kapcsolatban (Összeállította Serényi Gusztávval, 1932;
Gazdasági kisántánt, 1934;
Egy új anyag, a Diaspirit a hibásan vezetett maláta hátrányainak megszüntetésére, 1936.
