* Késmárk, 1759. január 3/4/8. – † Késmárk, 1825. április 30. / teológus, történész, mineralógus
Apja id. Genersich Keresztély kereskedő, anyja Royko Anna Zsuzsa; Genersich János és Genersich Sámuel bátyja. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Debrecenben, Felsősajón és Pozsonyban folytatta. 1778–1784 között a jénai, a göttingeni és az utrechti egyetem hallgatója volt. 1784–1786-ban a sajógömöri gimnáziumban tanított, majd visszatért Késmárkra, ahol haláláig a líceum tanára volt, 1789-től pedig ev. lelkészként is működött. Munkája mellett főleg a Szepesség és a Tátra vizsgálatával foglalkozott. Számos helytörténeti és topográfiai munkát írt, tanulmányozta és gyűjtötte az ásványokat. Több műve csak kéziratban maradt fenn, ezek a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók. 1800–1824 között sok levelet váltott Rumy Károly Györggyel, ebből 477 darabot az MTA levéltára őriz. Tátrai kirándulásaira a késmárki líceum néhány tanára is elkísérte, pl. Asbóth János, a keszthelyi Georgicon későbbi igazgatója, aki 1796–1801 között Késmárkon tanított.
Főbb művei:
Physisch-topographische Uebersicht des Zipser Comitats, 1804;
Reise in die Carpathen mit vorzüglicher Rücksicht auf das Tatra-Gebirge. Herausgegeben von Samuel Bredeczky, 1807.
