Gedeon Alajos
* Alsó-Mecenzéf, 1875. augusztus 6. – † Makó, 1926. március 2. / tanár, irodalomtörténész, nyelvész
Középiskoláit Rozsnyón, Eperjesen és Nagyváradon végezte. A budapesti tudományegyetemen, mint Eötvös-kollégista magyar–német szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Miniszteri megbízásból hosszabb tanulmányutat tett Franciaországban, Ausztriában, Németországban és Olaszországban. Párizsban francia nyelvi diplomát is szerzett. 1909– 1920 között Nagyváradon élt és a reáliskola igazgatójaként, illetve tankerületi főigazgató-helyettesként tevékenykedett. A megszálló román hatóságok zaklatása miatt 1920-ban Makóra költözött, ahol a Csanád Vezér Reálgimnázium vezetésével bízták meg. Megszilárdította az intézményben a fegyelmet és fellendítette a tanulmányi eredményeket. Elsősorban irodalomtörténeti és nyelvészeti tanulmányokat írt.
Főbb művei: Csiky Gergely mint drámaíró, 1899; Német hősmondák, 1904; Az alsómecenzéfi
német nyelvjárás hangtana, 1905; Német stílusgyakorlatok, 1906.
