Fodor István
* Pozsony, 1856. november 8. – † Budapest, 1929. november 5. / villamosmérnök
Fodor Ambrus csallóközi ügyvéd fia. Szülővárosa főreáliskolájában végzett tanulmányait apja betegeskedése miatt félbe kellett hagynia és egy nyomdában helyezkedett el. Munka mellett sikerült leérettségiznie, majd jóakarók segítségével a párizsi College de France rendkívüli hallgatója lett. Műszaki képzettségét franciaországi üzemekben gyakorlati munka során szerezte, majd a Compagnie Continentale Edison munkatársa lett. Az 1881. évi párizsi első elektrotechnikai kiállításon (a Nagyoperában) az Edison-féle izzólámpa-világítás bemutatójának szervezője, majd az első európai izzólámpa-világítási telepek felépítője Strasbourgban, Antwerpenben és Hamburgban. Később Belgiumban, Hollandiában, Oroszországban, Finnországban, Angliában, Algériában és 1885-ben Magyarországon, a magyardiószegi cukorgyárban is működött, majd 1888-ban megkezdte az Athéni Központi Villamos Telep építését, amelynek igazgatója lett. 1894-ben hazahívták Magyarországra az Általános Villamossági Rt. telepeinek és hálózatának tervezésére és építésére. Ennek vezérigazgatójaként működött haláláig. A villamos világítás elterjesztése és általában az elektrotechnikai ipar fejlesztése terén szerzett érdemeiért több hazai és külföldi kitüntetésben részesült. Számos német, angol és francia szakfolyóirat állandó munkatársa, a villamos izzólámpavilágításról szóló első európai könyv szerzője (Bécs, 1885). Nikola Teslával egy időben kezdett kutatásokat a nagyfrekvenciájú áramokkal kapcsolatban. Az ő közreműködésének köszönhetően látogatott el Edison 1911-ben Budapestre és Pozsonyba.
Főbb művei:
Das Glühlicht, sein Wesen und seine Erfordernisse, 1885;
Materialien für Kostenvoranschläge elektrischer Lichtanlagen, 1888;
Die elektrischen Motoren mit besonderer Berücksichtigung der elektrischen Strassenbahnen, 1890;
Die elektrischen Verbrauchsmesser, 1891;
Die elektrische Schweissung und Löthung, 1892;
Experimente mit Strömen hoher Wechselzahl und Frequenz, 1894;
A füstnélküli város és az ipar, 1907.
