* Gölnicbánya, 1896. márc. 3. – † Pécs, 1955. dec. 15. / publicista, jogi szakíró
Jogi tanulmányai befejeztével a PMH és az Új Auróra munkatársa, 1924-től a magyar ellenzéki pártok Központi Irodájának vezetője volt. E munkakörében állította össze 1926-ban A kisebbségek nyelvi jogai c. füzetet, amely a vonatkozó törvények szövegeinek közlésével és magyarázatával hasznos tájékoztatást nyújtott a magyar lakosságnak s az önkormányzati testületeknek. A kisebbségi jogsérelmek gyűjtése és feldolgozása is hivatali teendői közé tartozott, s ezt jól felhasználta kitűnő kisebbségpol. tanulmányaihoz, cikkeihez. 1933-ban Mo.-ra távozott, ahol a debreceni, majd a pécsi egyetemen és a Faluhelyi Ferenc által létrehozott pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézetben működve nemzetközileg elismert jogtudós lett.
Művek: A közigazgatás szervezéséről és az országos, valamint a járási választásokról szóló törvények ismertetése, Prága 1928; System des internationalen Minderheitenrechtes, Bp. 1937; A nemzetiségi csoportok jogi helyzete a szlovák alkotmány szerint, uo. 1943; Histoire de minorites nationales en Hongrie, Bp. 1944 (németül és angolul is kiadták).
Irodalom: Nagy Lajos: Állam- és jogtudományi bibliográfia 1945–1953, Bp. 1957–1958; Jozef Oláh: Právne položenie národnostných skupín podľa slovenskej ústavy, Új Magyar Múzeum 1944.
T. L.
