* Dunaszerdahely, 1904. május 10. – † Róma, 1948. december 31. / vegyész, egyetemi tanár.
1927-ben szerzett doktori oklevelet a bécsi és a berlini műegyetemen folytatott tanulmányai eredményeként. 1927- től Fritz Haber munkatársa volt. A nácik hatalomra kerülését követően Angliába ment, ahol a cambridge-i egyetemen kolloidikát oktatott. 1936-ban meghívták a Tel Aviv-i egyetem előadójának, ahol haláláig a fizikai kémia professzora volt. Kutatási területe a fotokémia, az orto- és a parahidrogén molekulák egyensúlyi megoszlásának vizsgálata. Új módszert dolgozott ki a nehézvíz előállítására. Vizsgálta a nehézvíz kicserélődési reakcióit, a deutérium katalitikus aktivitását. Repülőgépszerencsétlenség során vesztette életét. Öccse, Farkas Adalbert Béla (1906–1995) szintén vegyész volt, számos cikket közösen írtak.
Főbb művei:
Orthohydrogen, parahydrogen and heavy hydrogen, 1935;
Physical chemistry of the hydrocarbons, 1950.
