Dercsényi János, Weiss

* Szepesszombat, 1755. május 16.177 – † Munkács, 1837. június 30. / orvos, vállalkozó, borász, megyei táblabíró

Apja, Weiss János szülővárosában volt evangélikus lelkész. A család 1687-ben I. Lipóttól kapott nemességet. Dercsényi iskolai tanulmányait Lőcsén kezdte, Pozsonyban folytatta. Az orvostudományt a bécsi egyetemen hallgatta és 1780-ben itt szerzett orvosdoktori oklevelet. Ezt követően néhány évig Zemplén vármegye főorvosaként szolgált, de lemondott hivataláról és ezután Munkács környéki birtokain gazdálkodott. Érdekelte a mineralógia is, a birtokain található timsókő kitermelésére és a timsó gyártására vállalatot alapított. 1792-ben királyi adományként a Bereg vármegyei Dercsényben birtokot kapott és ettől kezdve a Dercsényi vezetéknevet használta.
1785-ben feleséül vette Kazinczy Júliát, Kazinczy Ferenc nővérét és így közeli kapcsolatba került a jeles költővel és nyelvújítóval. 1814-ben királyi tanácsos lett, az 1825–1827-es országgyűlés tagjaként beválasztották a magyar bányajogi kódexet kidolgozó bizottságba. Hivatali teendői mellett rendszeresen publikált is. Magyarországi (Tudományos Gyűjtemény, Tudományos Tár) és külföldi folyóiratokban különböző témájú cikkei jelentek meg (az artézi kutakról, a kárpát-medencei ásványokról, a magyarországi és a külföldi borok összehasonlításáról, a meteorológiai jelenségekről, a földrengésekről stb.).
Az ásványtan mellett sokat foglalkozott Tokaj-Hegyalja szőlőművelésével és borkezelésével. Tanulmányozta Tokaj-Hegyalja geológiáját és az ásványi viszonyok borászati hatását. Ő írta az első német nyelvű részletes összefoglalást a tokaji borokról. Ez a munka később Őri Fülöp Gábor fordításában magyarul is megjelent Kassán. Két fia közül az idősebb, Dercsényi Pál (Sátoraljaújhely, 1797. április 9. – 1843. december 18.) földbirtokos volt és gazdasági témájú cikkeket írt a Társalkodóba és más lapokba. A fiatalabb fiú, Dercsényi János Lajos (Tokaj, 1802. október 6. – Bécs, 1863. augusztus 29.) császári és királyi udvari tanácsos volt, Magyarországi hitbizományok átalakítási tervéről c. pályamunkáját az MTA 1847-ben száz arannyal jutalmazta. Államtudományi, gazdasági, neveléstani cikkeket is írt. Dercsényi János legrészletesebb életrajzát Kiss László (Palást) orvostörténész írta meg (Kazinczy sógora, Zemplén főorvosa: Dercsényi János, 2009).

Főbb művei:
Pyretologiae practicae tentamen, 1780;
Über Tokay ’s Weinbau, dessen Fechsung und Gährung. Mit geognostischen Beilagen, 1796 (magyarul: A tokaji bornak termesztéséről, szűréséről és forrásáról, Kassa, 1799).