Czilchert Róbert
* Misérd, 1809. március 14. – † Gútor, 1884. február 4. / orvos, állattenyésztő, mezőgazdász
Nagybátyja Lübeck János Károly orvos (Bazin), apja, Czilchert András Besztercebánya városkapitánya volt. Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Miskolcra került az evangélikus gimnáziumba. Selmecbányán, ezt követően Pozsonyban bölcsészeti előadásokat hallgatott. 1826–1832 között a bécsi egyetemen orvostudományt tanult, doktori címe megszerzését követően Pesten telepedett le. Már orvostanhallgatóként közreműködött a kolerajárvány elleni küzdelemben. Ekkor ismerkedett meg Klauzál Imrével (1799–1847), a jeles mezőgazdásszal, aki a tótmegyeri Károlyi-uradalom intézője volt és később az ő ajánlására lett ott uradalmi orvos. Gyakran írt orvosi témájú cikkeket Kossuth lapjába, a Pesti Hírlapba, valamint az Orvosi Tárba. Egyik kezdeményezője és megalapítója volt az első felvidéki orvosi egyesületnek, a Nyitra Megyei Orvosi Gyülekezetnek. Élete második felében hátat fordított az orvostudománynak és elsősorban mezőgazdászként jeleskedett. A Pozsonyhoz közeli Gútoron 1851-ben egy korszerű juhászatot hozott létre, amelynek „törzsjuhnyája” országos hírűvé tette nevét. Az 1861-ben alapított Pozsony Megyei Gazdasági Egyesület alelnöke és évekig egyik szerkesztője volt az egyesület évkönyveinek. 1840–1841-ben szerkesztette a Klauzál Imrével közösen alapított rohonci Gazdasági Intézet lapját, a Rohonczi Közlemények c. gazdasági folyóiratot.
Önkezével vetett véget életének Gútoron. A pozsonyi kecskekapui evangélikus temetőben temették el.
Főbb művei:
Szliács. Írta orvosok és betegek számára, 1838;
Állattenyésztési eszmék, szemközt a Magyarországra jelenleg alapból megváltozott gazdálkodási viszonyokkal, 1859;
Jelentése a gyapjú gyári mosása érdekében Belgiumba történt kiküldetéséről, 1866;
Entrvurf zu einer gründenden Actien-Gesellschaft in Pest, welche die Fabrikswäsche der ungar. Wollen, mit Umgehung der von den Producenten ausgeführten Pelzwäsche zum Zwecke hat, 1867.
