Czabán Izsák, Zabanius
* Brogyán, 1632. július 5. – † Nagyszeben, 1707. március 18. / filozófus, teológus, atomista filozófiai író
Sopronban kezdte tanulmányait, majd 1659-1660-ban Wittenbergben tanult az ez időben ott tanárkodó Bayer János tanítványaként. 1661-ben Breznóbányán iskolaigazgató-helyettes, majd igazgató lett. 1667-től 1670-ig az eperjesi evangélikus teológiai főiskola tanára volt. Ebben az időben – Zemplén Jolán jeles fizikatörténészünk szerint – ez az intézmény volt a felvidéki fizika központja az 1660-as években. Czabán mellett itt tanított a már említett Bayer János (Eperjes) is. Mivel filozófiai nézeteiben Pierre Gassendi (1592–1655) materialista tendenciájú atomisztikájának híveként szembefordult a katolicizmus skolasztikus-arisztotolészi filozófiájával, vitája támadt néhány tanártársával, mindenekelőtt Ladiver Illéssel és emiatt jobbnak látta, ha Erdélybe megy. 1676–1687 között a nagyszebeni evangélikus főiskolán a teológia és a filozófia tanáraként működött. 1687-től haláláig pap, 1692-től Nagyszebenben volt dékán. Élete legnagyobb tragédiája volt, amikor fiát, aki Nagyszebenben királybíróként tevékenykedett, felségárulás vádjával perbe fogták és 1703-ben lefejezték.
Főbb művei:
Exercitatio physica de intellectu …, 1658;
Existencia atomorum, ab injuris 24 argumentorum…, 1667;
Synopsis controversiarum metaphysicarum, 1669;
Dissertatio philosophica, 1670.
