Bresztyenszky Béla
* Németpróna, 1786. augusztus 5. – † Tihany, 1851. február 15. / bencés szerzetes, bölcsészdoktor, matematikus, akadémiai tanár, az MTA levelező tagja
A gimnáziumot Privigyén kezdte, Székesfehérvárott folytatta és fejezte be. 1803 novemberében lépett a Szent Benedek szerzetesrendbe, majd Pannonhalmán bölcseletet és teológiát tanult. 1810. augusztus 30-án szentelték pappá. 1810-től a győri gimnáziumban és akadémián tanított. 1813-ban doktori címet szerzett. 1836-ban lett az MTA levelező tagja, 1838. február 3-án tihanyi apáttá nevezték ki. A jénai mineralógiai társaság is tagjává választotta. Elsősorban matematikai tárgyú művei ismertek. Kis geometria, Mechanika magyar nyelven (1835) c. munkái kéziratban maradtak.
Főbb Művei:
Lectiones academicae ex mathesi adplicata in usum suorum auditorum conscriptae, 1819;
Elementa arithmeticae generalis seu algebrae, 1824;
Elementa geometriae et trigonometriae planae, in commodum suorum auditorum conscripta, 1827;
Elemente matheseos purae in usum academiarum Budae I-II., 1829–1830.
