* 1874. szeptember 29., Nagylég – † 1955. december 25., Lég / államjogász, zeneszerző, hangszerkészítő, festő
1874. szeptember 29-én, Nagylégen született a madagaszkári uralkodó, Benyovszky Móric leszármazottaként. Apja Benyovszky Lajos, édesanyja Ocskay Erzsébet. Fiútestvére, aki politikus lett, a neves elődről, Móricról kapta nevét. (Édesapjuk saját költségén építtette meg a távíróvonalat Nagylég és Sárosfa közt.)
Benyovszky Rudolf iskoláit Pozsonyban, Budapesten és Kolozsvárott végezte, államtudományi oklevelet szerzett. 1900 és 1915 közt a családi birtokon gazdálkodott. Az elhanyagolt gazdaságot haszonbérlőként modernizálta, új létesítményeket hozott létre – tejcsarnok, körkemence, bortermelés -, s ezzel egyben új munkahelyeket is teremtett, hozzájárult a helyi lakosság életkörülményeinek, szociális helyzetének javításához.
A háború kitörése után bevonult, katonai beosztást nyert. 1920 után elkobozták a család birtokainak jelentős részét, mintegy 1200 hektárt.
Később Rudolf építtette a ma ismert légi kastélyt romantikus stílusban, skót minta alapján, miután a régi kastély nagy részét lebontatta. Az épület 1930-ra elkészült. (1948-ban államosították. Tüdőszanatóriummá alakították át, ma is egészségügyi intézmény található a kastély parkjában.)
A fiatal gróf igen sokoldalú személyiség volt.
Tizenegy évesen egy, a csallóközi árvízkárosultak javára Pozsonyban rendezett hangversenyen szólóhegedűsként működött közre. Budapesten Hubay Jenő tanítványa volt, akinek koncertjén szintén közreműködött.
Foglalkozott zeneszerzéssel, ezen a téren Weiner Leótól tanult. Szerzeményeinek egy részét a Szlovák Rádió is sugározta a Magyar óra keretében.
Érdekelte a hangszerkészítés, tanulmányozta a híres olasz mesterhegedűket, maga is számos darabot (24-et) készített. Műhelyét a kastélyban alakította ki. Szlovákiában ma négy hegedűjét tartják számon, ezek közül a legszebbik 1908-ban készült.
Amatőr festőként többször vett részt budapesti és pozsonyi kiállításokon. Elsősorban portrékat és tájképeket festett. Szent Erzsébet legendája c. képe megtekinthető volt a légi római katolikus templomban. Néhány művét a Szlovák Nemzeti Galéria ma is őrzi.
A zenén és képzőművészeten kívül a történelem, a múlt értékeinek, a hagyományoknak pártolója volt. Számos kulturális és társadalmi rendezvényt támogatott. Csaknem tíz esztendeig volt elnöke a Csallóközi Múzeum Egyletnek.
Alapító tagjává vált a Somorjai Csallóközi Múzeumnak, melynek gyűjteményét számos értékes darabbal gazdagította a család hagyatékából, s amely máig őrzi Benyovszky Rudolf néhány szerzeményének kottáját.
1931-ben a korabeli sajtó így írt a decemberben szervezett kiállításról: ,,Folyó hó 14-én záródott be a Csallóközi Múzeum művészeti kiállítása, mely a csallóközi művészek alkotásait mutatta be a közönségnek. Gróf Benyovszky Rudolf ez alkalommal szerepelt először festményekkel és művészi hegedűivel. Képei finom színekkel és hangulatukkal tűntek föl. Különösen hegedűi keltettek nagy figyelmet a hozzáértő közönségnél.”
A helyi kezdeményezéseket is támogatta, hozzájárult az iskola építéséhez is.
A gróf minden vagyonát elvesztette, szinte földönfutóvá vált, a falu néhány lakójának köszönhette életben maradását.
Benyovszky Rudolf nem nősült meg, utód nélkül halt meg.
A gróf utolsó éveiben, nagy nyomorban, megalázó körülmények között élt, majd halt meg 1955. december 25-én. A családi sírboltban temették el, Légen.
2016-ban a község magyar alapiskolája felvette a sokoldalú gróf nevét.
Életéhez kapcsolódó települések:
Nagylég, Pozsony, Budapest, Kolozsvár
