Benyák Bernát

* Komárom, 1745. december 6. –  † Selmecbánya, 1829. március 1. / piarista pap, tanár

Többfelé volt tanár, a székesfehérvári gimnázium igazgatója. Elsőnek tanította a pesti líceumban magyar nyelven a bölcseletet és írta magyar nyelven bölcseleti munkáit. A magyar nyelv művelésére külön társaságot kívánt szervezni. Írt filozófiai, tanügyi műveket, magyar és francia nyelvtant, több iskoladrámát, verseket, zenedarabokat stb. Theoria scholarum c. emlékiratában azt követeli, hogy Magyarország iskoláiban valamennyi tárgyat magyarul tanítsanak. Műveinek nagyobb része kéziratban maradt. Ő sürgette először az állami tanárképzést és az egész ország tanügyének egységes állami vezetés mellett magyarrá tételét. Élete utolsó részében Selmecbányán élt.

Főbb művei:
Egész logikából és oktatófizikából válogatott cikkelyek, 1777;
Okos elmének mulatozásai, 1783;
Grammatica Hungarica, 1816.