Bárkány Jenő
* Eperjes, 1885. aug. 28. – † Pozsony, 1967. nov. 3. / műépítész, művészeti író.
1908-ban Bp.-en elvégezte a Műegyetemet, utána 1911–13 között saját tervezőirodája volt Eperjesen. 1915-ben bevonul katonának, szibériai fogságából 1920-ban tér haza, és Eperjesen folytatja tervezői tevékenységét. Emellett gyűjti a zsidó történelmi tárgyakat – 1928-ban Eperjesen zsidó múzeumot létesít –, gyűjteménye ma része az eperjesi zsinagógában elhelyezett Zsidó Kultúra Múzeumának. A második vh. éveit Bp.-en éli át. A háború után visszatér Eperjesre. 1952 után Po.-ba költözik, itt a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetében dolgozik 1956-ig. Rajzait, vázlatait, irodalmi munkáit és újságcikkeit a bp.-i Magyar Történeti Múzeum Újkori Osztálya őrzi. Életműve mindeddig feldolgozatlan.
Művek: Emlékezés Szent Istvány Gyula festőművészre, Szomolnok 1955, kézirat, MNG levéltára, Bp.; Židovské náboženské obce na Slovensku (Ludovít Dojècsal), 1991.
K. K. K
