* Pereszlény, 1926. július 31. – † Budapest, 2004. december 15. / történész,
egyetemi tanár
Vasúti pályamunkás gyermeke. Mezőgazdasági munkásként dolgozott, a gimnáziumot Ipolyságon kezdte, majd Balassagyarmaton, a népi kollégiumban érettségizett. 1947-ben beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára, ahol történelmet hallgatott. Tanulmányai folytatása alatt kollégiumi nevelőtanár, majd igazgató volt. 1948-tól párttag. 1950-ben egyetemi hallgatóként került az MDP140 Pártfőiskolára. 1952. júliusban az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztályán politikai munkatárs, 1953. májustól az egyetemi alosztály megbízott vezetője volt. 1954-től a moszkvai Lomonoszov Egyetemen aspiráns volt, disszertációjának megvédésekor a történettudomány kandidátusa lett, 1973-tól a történettudomány doktora. 1958-tól a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) tudományos titkára. 1960-ban visszakerült a pártapparátusba; az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály alosztályvezetője lett. 1964-től mint történész az ELTE Újkori és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékén tanított; előbb docens, majd 1967-től egyetemi tanár, az egyetemi pártbizottság tagja. 1964 és 1967 között oktatási rektorhelyettes. 1986 és 1991 között a Magyar Történelmi Társulat elnöke volt. 1988 augusztusában kinevezték az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatójává. A nevét 1990-ben Politikatörténeti Intézetre változtató intézményből ment nyugdíjba, 1991-ben. Főleg az 1945 utáni magyar történelemmel foglalkozó munkái ismertek.
Főbb művei:
Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945–1947, 1975;
Pártok és pártprogramok Magyarországon (1944–1948) (Izsák Lajossal), 1977;
Földet, köztársaságot, állami iskolát! Viták a magyar parlamentben 1944–1948 (Izsák Lajossal),1980;
A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945–1947, 1982;
Választások Magyarországon 1945, 1984;
Nehéz esztendők krónikája 1949–1953 (szerk.), 1986;
A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai 1848–1993, 2002.
