* Horhát, 1550–1560 között – † Bajmóc, 1621 / evangélikus egyházi író, szuperintendens
Iskolai tanulmányait Zólyomban, Selmecbányán, Besztercebányán és Bártfán végezte, ez utóbbi helyen két évig filozófiát és teológiát tanult Fábri Tamás, Radaschin György és Stoeckel Lénárt irányításával. Ezt követően a Turóc megyei Mosócon Colacinates Miklós jeles orientalista tanítványaként görögül és héberül tanult. Az 1570-es évek második felében a prágai egyetemen magiszteri címet szerzett. 1580 táján Lipcsében időzött, de apja váratlan halála miatt kénytelen volt viszszatérni szülőföldjére. Négy évig Bécsben tanított, és egy magyar főúr fiának nevelőjeként is tevékenykedett. Majd Zólyomban tanított 3 és fél évig, ezt követően Körmöcbányán jegyzősködött mintegy hat éven át. Az 1590-es évek elején Bajmócra hívták meg lelkésznek és prépostnak. Lelkészi felavatására Wittenbergben 1595. augusztus 27-én került sor. Az 1610-ben Zsolnán tartott zsinaton a Pozsonyi, a Nyitrai, a Barsi megyék első szuperintendensévé választották. Nagy egyháztudósnak és kiváló szónoknak tartották. Őt kérték fel szónoknak Thurzó György (1567–1616) nádor temetésén. Ez a szöveg 1617-ben, Lőcsén latin nyelven nyomtatásban is megjelent. Hitvitákban is sikeresen szerepelt. 1616 februárjában a Nagybiccsén tartott egyházi gyülekezeten cáfolta Moschovinus János volt lengyelországi prédikátor Photinus (?–376) eretnek püspök iratain alapuló és Magyarországon terjesztett tévtanait. Cseh nyelvre fordította Luther Márton katekizmusát.
