az előbb kialudtak az utcai lámpák. kinéztem
s nem ismertem rá a bajkál útra. sötét sejtelmes
folyónak tűnt amelyben villogó pisztrángokként
úsztak a kocsik, a toronyházak tömött lombú titok-
zatos fákként álltak a partján. ez volt az első
benyomásom. a második pedig az hogy mi-
lyen otthonias így ez a táj. azaz hogy fények nél-
kül táj lett a negyedünkből. olyan közönséges ha-
tárrész mint otthon a kisrét vagy a halyagos.
s hogy így sokkal ismerősebb sokkal több emlékem
van róla.

időnként kihuny a város s kigyullad bennünk a falu

Tőzsér Árpád