Aki mindössze ezt a címet látja, talán nem érti, hogy mit takar. Sokan egy tábornak gondolják az ÖSSZETARTOZUNKAT, azonban saját véleményem szerint, egy egész mozgalommá nőtte ki magát. Annak idején ennek a tábornak a megálmodói azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a magyarok által lakott területekről fiatalokat fognak összehozni egy tető alá, hogy egy héten át megismerhessék a másik régióból érkezett fiatalokat, azok kultúráját, nyelvjárását, szokásait.
Ebben az évben sem volt ez másként. Ismerkedős játékok, dráma, evezés, kötélpálya, fürdőzés, sportolás, workshop, kézműveskedés. Ezek és hasonló programok várták ebben az évben a kedves táborozni vágyó ifiket Rábahídvégen a Csodaszarvas Tájparkban. A tábor vezetői Štampah Miha illetve helyettese Vass Ágnes voltak. Fiatal koruk ellenére fantasztikus módon koordinálták a tábor lakóit, a csoportok vezetőit, a tábor működését.
A tábor az első pillanattól eggyetlen emberként élt, lélegzett, érzett. A napok előrehaladtával egyértelmű volt minden táborozónak, vezetőnek, hogy az elválás nehéz lesz. Abban azonban minden embernek megeggyezett a véleménye, hogy az idén kötött barátságok fontosak, és talán egy életre szólnak.
Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon honnan ez az egymás iránti tisztelet, megbecsülés?! Vajon minden tábor képes erre építeni? Mindehonnan ilyen élményekkel, és ennyi pozitív energiával feltöltődve távozna ifik és vezetők egyaránt?
A kedves olvasó valószínűleg nem érzi át azt, amit én éltem meg ebben a táborban.
Egy nap leírása a sok közül, amiben a gyerekek részt vehettek. Reggel 8-9 óra között reggelivel indítottuk a napot. A konyha malackái már fél nyolctól szorgoskodtak annak érdekében, hogy a reggelire érkező vezetők, illetve kortársaik megreggelizhessenek. A reggelit követően a konyha felelősei rendet raktak a reggeliző csapat után, addig a többiek a szobáikban pakoltak el. Ezt követően elkezdődtek a foglalkozások. Több napon váltott csoportokban működtünk. Például az eggyik ilyen napon a csoport fele a Csodaszarvas Tájpark kötálpályáján próbálhatta ki rátermettségét vezetők felügyelete mellett, míg a másik csoport Solarič Doris vezetésével kézműves foglalkozáson vehettek részt, ahol lyukasztásos technikával konzervdobozokból mécses tartót készítettek, majd ezeket festékfújóval színesre festették. Ezeknek a készített tartóknak szerep jutott a tábor záróestjén, amikor mindenki meggyújtotta a saját mécsesét, és szabadon elmondhatta érzéseit, gondolatait, tapasztalatait arról, hogy mit kapott ebben az évben a tábortól, és a táborban élő emberektől. A csoportok váltakozása közben egy óra magasságában egy új konyhamalac csoport készítette elő az ebéd tálalásához szükséges dolgokat. Az ebéd után újabb rendrakás következett, majd a csoportok megcserélődtek a foglalkozásokon. A nap további részében pedig a szórakozásé volt a főszerep. A vacsorát ezen a napon a volt táborozók készítették el számunkra. A vacsora elfogyasztása után következett a régiók bemutatása. Ez a momentum minden évben realizálódik, annak érdekében, hogy az újonnan érkezetteknek is legyen fogalma arról, hogy társai honnan érkeztek, hogy élnek országaikban. A szóbeli bemutatások után pedig minden évben következik a finomságok bemutatása. Mindenki kóstolhat kedvére sósat, édeset. A kellemes beszégetés, kóstolgatás után a csapat elvonult a tábor egy különleges helyszínére, ahol minden este meggyújtottunk régiónként egy gyertyát, majd mindenki átgondolhatta a nap történéseit, eseményeit. Aki úgy érezte a gyertya lángjának segítségével üzenhetett bárkinek. Amikor már a csend hosszabb ideig tartott felálltunk és elénekeltük esti dalunkat, amivel jó éjszakát kértünk magunknak. Nagyjából éjfél magasságában következett a takarodó.
Ahogy azt a leírtakból is lehet látni, az ifjaknak rengetek dolguk volt, és sok élményben volt részük. Ezen írásomon keresztül szertnék üzenni a mi fiataljainknak. Ha van rá mód használjátok ki ezt a lehetőséget, hogy eljussatok ti is az ÖSSZETARTOZUNKBA, hogy részesüljetek a csodában.
Nagy Tibor
VII. Összetartozunk anyanyelvi és honismereti tábor. (A muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva partnerszervezeteivel ifjúsági tábort szervezett 2015. július 20-27-e között Rábahídvégen, a Csodaszarvas Tájparkban, amelyben csallóközi diákok is részt vettek.)
