Garamkövesd község önkormányzata huszonegyedik alkalommal rendezte meg a falu szülöttének és a felvidéki magyarság egyik legismertebb és legnépszerűbb költőjének emléknapját.
Minden elismerés azon eddigi önkormányzat vezetőjének, aki ezt a példaértékű emléknapot huszonegy éve fáradhatatlanul megszervezi, és újabb és újabb generációknak (reméljük még soká) adja tudtára, hogy ki volt, és mit jelentett Gyurcsó István mint költő, mint közéleti ember, mint izzig-vérig a magyarságért élő és munkálkodó nemzet napszámosa.
Szükséges ez, mert sajnos az utóbbi időben lankad a vers iránti érdeklődés, s a hazai magyar irodalom megismerését bizony még iskoláink sem teszik magukévá. Írom ezt azért , mert a szervezők bizony panaszkodtak, hogy egyre kevesebb diákot küldenek el a környékbeli iskolákból is a Gyurcsó István szavalóversenyre, melynek egyik feltétele a hazai magyar vers előadása. Telefonhívásra is sokféle kifogást mondtak az igazgatók, végül három járás 7 iskolájából 13 diák jött el verset mondani Gyurcsó István emléke előtt tisztelegve. (Pár évvel ezelőtt 30- 40 diák is volt).
Reménykeltő, hogy a fiatal generáció író „bojtárjai”, irodalom kedvelői, ha felkérésre is, de évente megjelennek a rendezvényen, hol zsűritagként, hol közreműködőként. Az idei programban a fiatal íróval Veres Istvánnal beszélgetett könyveiről a szintén ifjú nemzedék tagja, Hizsnyai András.
Kiemelkedő eseménye a rendezvénynek minden évben a Gyurcsó István Alapítvány ösztöndíj átadása. Huszár László a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, és az ösztöndíj létrehozója minden évben egy, a helyi önkormányzat által javasolt olyan diáknak adja át a jutalmat, aki részt vesz a közéleti munkában.
Az idén a támogatást Bajkai Bianka kapta, aki a kéméndi néptánccsoport tagja, és ezen a napon is szerepelt a műsor keretében.
A szavalóversenyt Hizsnyai Zoltán, József Attila díjas költő értékelte és adta át a község és a SZMIT díjait a versmondóknak. Minden diák kapott könyvjutalmat, emléklapot. Mindezeken kívül talán a rendezvény sokrétű programja és a légköre, ami megmarad emlékükben Garamkövesdről.
Minden évben a jelenlévők, civil szervezetek, a költő leszármazott családtagjai elmennek a temetőbe a költő sírjához, majd a falu közepén álló Gyurcsó szoborhoz, s koszorúval róják le tiszteletüket. Idén az ünnepi beszédet a szobornál Huszár László mondta, aki méltatta Gyurcsó István elkötelezettségét, a (cseh)szlovákiai magyar kultúra érdekében tett értéket hagyó munkásságát.
A rendezvény kiegészítő programjaként kiállítások színezték az egész napos műsort, de szerepeltek az emlékműnél a helyi kis óvodások is Gyurcsó versekkel, és közreműködött a párkányi Varjas népi zenekar.
Gyurcsó szellemi hagyatékának legszebb értéke a falu és az egész magyarság részére, hogy a garamkövesdi önkormányzat emlékszobát hozott létre a falu szülöttének, melybe a család segítsége alapján főleg a költőt érintő dokumentumok, s egy -két tárgyi emlék, s majdani gyűjtemények őrzik meg Gyurcsót az utókornak.
Bízok abban, hogy nemcsak a helyiek, de legalább a régióbeliek is ellátogatnak majd az emlékszobába.

Forrás: Dániel Erzsébet, Felvidék.ma