Vízkereszt napjától a húsvét vasárnapot megelőző hathetes böjt kezdetéig, azaz „húshagyó keddig“ vagy hamvazó szerdáig tartó időszakot nevezi a népnyelv farsangnak. Ekkor vette kezdetét a mulatozás. Falunkban ekkor szervezték a bálokat, ahol együtt mulattak a fiatalok szüleikkel. A farsang volt a lakodalmak ideje is, a népi hiedelemhez tartozott, hogy hosszú farsang idején még a csúnya lányok is férjhez mentek.
Farsang idején közkedvelt édesség még napjainkban is a farsangi, vagy csörögefánk. Liszt, tojássárgája, só, tejszín és egy stampedli fehérpálinka kell az elkészítéséhez. A tésztát vékonyra nyújtják, sarkantyúval elmetélik, bő, forró zsiradékban kisütik, majd porcukorral megszórják.