Alsóbodok területén több földtani réteg található, szinte valamennyi a víz üledékeiből képződött. A Ragyos szőlőhegy felé húzódó sávjában a harmadkor pliocén rétegei az agyag és márga közé vastag homokrétegeket, homokpadokat ülepített. Ezeknek az ún. valkóci rétegeknek a fő eredeztetője a Garam folyó volt, melynek széles édes és brakikus vizű deltájának pereme eddig terjedt és vizeinek egy részét éppen ezen a vidéken folyatta bele a Nyitrától délre fekvő földtörténeti tengerbe. Ebbe a mozaikolt tájban persze számos növény és állat élt és maradványaikat a homokot bányászó mai ember könnyen felleli. Ezek a leletek gyakran másodlagos helyzetben vannak, hiszen a vízmozgások, áradások elmozdíthatták azokat. Ősemlősök maradványai (többféle szarvas, barlangi medve, vadló stb.) pl. Nyitrán, Zsérén, Kolonban és Pogrányban kerültek elő. Az említett bodoki földtani egység legalalább két területen volt gazdag leletekben, az egyik a régi homokbánya (ún. Föhenyes lápa), a másik az Agacsos erdő a Száz árok dűlőrésszel. A legérdekesebb leleteket a a már nem élő ormányosok adták. Az első ismert lelet 1958-ból származik, Patai Péter és Ács István helyi lakosok találták. Ezek az őselefánt (Anancus arvernensis) hosszú fog- és csontmaradványai voltak, utóbb a prágai földtani intézetbe kerültek. 1977 körül, majd a nyolcvanas évek első felében ifj. Fehér Sándor és Gyepes Lajos talált több esetben közelebbről meg nem határozható csontleleteket, de nemcsak nagy, de kisebb emlősökből is (a kilencvenes években tettek leletbejelentést). 2000 körül Gálik Péter talált néhány leletet, beleértve egy másik mamutfaj, az európai masztodon (Mammut borsoni) agyartöredékét és bal alsó fogát. Az utolsó ismert lelet 2008-ban került elő, Paulisz Marián találta. Ez ugyancsak egy őselefánt foga volt. A bodoki leletek meghatározásában többen is részt vettek, utóbb Kiss Csaba besztercebányai paleontológus vette számba a leletek nagy részét. Az új ismeretek egy része publikálásra került, más része még várat magára. A leletek néhány szebb darabját az alsóbodoki Zoboralja Múzeum mutatja be más nyitrai és barsi ősállat leletekkel együtt.