A baranta hagyományos magyar harcművészet, amely a magyar harci testkultúrán alapul. A barantások a magyar hagyományokat élik meg testben, lélekben és szellemben.

Minden baranta csapat egy helyi hősről kapja nevét, olyanokról, akik sokat tettek a múltban a magyarságért, és ha kellett életüket is feláldozták a hazáért. Mivel Csenkén élünk, és a falu hűbérura, a Csenkey család évszázadokon keresztül harcolt a tatárok és a törökök ellen, így amikor 11 évvel ezelőtt megalapítottuk a csapatot, nem volt nehéz a névválasztás. A család nagyjából hatszáz évig birtokolta a települést, és az 1240-es években kapott hősi tetteiért nemesi rangot.

De mi is a baranta, mit jelent maga a kifejezés?
A pásztorok szerint a szó jelentése: harcra fel, harcra kész. Van azonban egy mondás, amely szerint: addig jó, amíg a gyerekek barantáznak, csak böllön ne legyen a vége. A böllön ugyanis vérre menő harcot, míg a baranta játékos harcot jelent. A baranta harcművészet a szkíta kortól a huszár korig, az íjfeszítéstől a szablyavívásig minden hagyományos magyar harcmodort magába foglal. A gyerekeink megtanulnak íjjal, bottal, ostorral, , szablyával, fokossal,népi birkozással és különböző hajító fegyverekkel bánni, s magát a harcot is gyakorolják. De a baranta nem csupán harci eszközökkel foglalkozik. A barantások néptánccal, népzenével, népmesével, népi gyógyászattal, népi hangszerekkel, népi ételek elkészítésével és rovásírásunk használatával is megismerkednek. Ez ugyanolyan szerves része a magyar kultúrának, mint a harcmodor. A barantának nagyon sok elemét a magyar néptánc őrizte meg, ilyen a botoló is. Amikor a Habsburgok mindent tiltottak, ami magyar volt, őseink a táncban őrizték a botoló hagyományát, amelyet több ember is táncolhat egyszerre, így ez egyben jó gyakorlat lehetett a harcművészet számára is.

Egyébként célunk őseink hagyományának továbbadása gyermekeinknek.