A népi kultúra egyik jellegzetes szelete a népzene, melyből kiemelkednek a népdalok. Számos alsóbodoki népdal valamilyen eseményhez köthető, pl. évszaki népszokásokhoz (karácsonyi, farsangi, virágvasárnapi, májfa állítási, szentiványéji stb. énekek) vagy az emberi élet fordulóihoz (a lakodalom egyes mozzanatai, halottas siratók stb.). Ezen kívül persze számos más alkalom is volt az egyedi vagy közös énekléshez, pl. gyermekdalok és altatók, gyerekjátékok énekei, lányok körtáncainak énekvilága, katonadalok, mulató bordalok, balladák, munkákhoz kötődő énekek (pl. aratási énekek) stb. Számos népdalt gyűjtöttek itt neves kutatóink, a legtöbbet talán Ág Tibor. A helyi népdalkincset az alsóbodoki folklórcsoport viszi színpadra, nemcsak idehaza érnek el sikereket, de külföldön is. 1972-ben alakultak, egyik alapítójuk Balabán Júlia tanítónő volt, később vezetőjük Holec Ilona lett, a népművészet mestere, aki szólóénekesként is fellép (balladák, ünnepi szokások népdalai, egyházi énekek stb.). Számos országos díjat szereztek, megjelent egy önálló hanghordozójuk (kazettán és cd-én), de szerepelnek több közös lemezen és cd-én. A hangszeres zene már nem őrződött meg, legtovább a citerazenét ápolták, de ma már nem gyakorolják. A farsang jellegzetes hangszere a duda volt, a helyi Zoboralja Múzeum őriz egy kecske alakú dudafejet az egyik utolsó pásztor, id. Karasz Mihály hagyatékából. Vonós zenéről nincs múltbeli adatunk.
