Verbunk

A falu valamennyi,hagyományban megtartott verbunktáncára bizonyos mértékű kötöttség jellemző. A verbunk egy részénél csak a dallam volt meghatározva, a tánc előadásában a motívumokat többé-kevésbé szabadon váltogathatták, más résznél a dallami rögződéshez motivikai kötöttség is párosult.

Bertóké: A Bertóké verbunkot félkörben állva adják elő, először helyben táncolással, majd rugózó térdhajlítással guggolással ötvözik. Ritkán megfordulnak a tengelyük körül, majd érintő-lengő, dobogó lépéseket járnak tapsos motívumokkal. Rendszerint csárdással folytatódik.
Barátoké: Jóka másik hagyományos tánca a Barátoké. A táncszerkezetileg kétszeres verbunkot zárt körben állva vállfogással táncolják. A tánc első részében egy lábbal, lábukat ki-be forgatva helyben doboknak, a másik részében pedig kétlépéses csárdás- és hátul-elöl keresztező futó cifra lépésekkel jobbra-balra keringenek. A tempója folyamatosan gyorsul. A tempó növekedés miatt a Barátoké verbunkot a vetélkedő táncok egyik sajátos fajtájának tekinthetjük, mely általában a táncciklus, ill. a mulatság bezáró táncaként jelent meg.

A falu táncainak gyűjtését és feltárását Görföl Jenő kezdeményezte az 1970-es évek második felében. Tevékenységét Szabóné Szakál Mária, Szakál Julianna és Szabó Lajos támogatták. Ők kutatták fel a falu táncos szokásait és hagyományos táncait ismerőket, akik még emlékeztek a mozgásformákra és a tánckísérő dallamokra. Erről 1984-ben egy film is készült Jókán A Bertóké és társai címmel.