A losonci Serly sírkáplna
Id. Serly Antal losonci polgár 1874-ben maga és családja számára építtetett sírkápolnát a losonci köztemetőben. Végrendelete szerint minden évben, halottak napján megnyitandó volt a kápolna, ahol korábban miséket is tartottak. Ez a hagyomány ma már nem él. Fia, Lajos 1855-ben született Losoncon. Korán megmutatkozott zenei tehetsége fejlesztésére Liszt Ferenc is biztatta. Karnagyi, zeneszerzői tanulmányainak, pályakezdésének fontos állomásai Pozsony, Berlin, Kolozsvár után a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött. A Kék nefelejcs kezdetű dala, melyet Kazaliczky Antal szövegére 1880-ban komponált nagy népszerűségre tett szert. Ismert költők – Petőfi, Csokonai, Pósa Lajos verseit is megzenésítette. 1905-ben kivándorolt Amerikába, miután Budán alapított színháza csődbe ment. Ott halt meg 1939-ben, utolsó kívánsága az volt, hogy hamvait szülei mellé, a losonci családi sírboltba temessék. Ez csak 1972-ben történt meg. Serly Lajos fia, Tibor is Losoncon született 1901-ben, apjához hasonlóan ő is a zenész lett. Apja New York-i zenekarában kezdte pályafutását. Képzettséget a budapesti Zeneakadémián szerzett, Kodály tanítványa is volt. A 20-as, 30-as években felváltva szerepelt brácsásként és karnagyként Amerikában és Magyarországon. Mikor Bartók Béla kivándorolt, Serly Tibor már elismert karmester, zeneszerző, zenetanár volt, aki felkarolta, támogatta Bartókékat. Ő fejezte be Bartók Béla halála után a III. zongoraversenyt és a brácsaversenyt. Bartókné Pásztory Ditta a Serly család iránti hála és tisztelet jeléül 1983-ban emléktáblát készíttetett Gasztarisz Pavlosz szobrászművésszel a losonci sírkápolnába, ahová nemcsak Serly Lajos és felesége, de fiuk Tibor hamvait is örök nyugalomra helyezték.
| AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA | |
|---|---|
| Szakterület | épített környezet |
| Település | Losonc [Lučenec] |
| Értékszint | 3. felvidéki magyar értéktár |
| A JAVASLATTEVŐ ADATAI | |
| Javaslattevő | Böszörményi István |
| Település | Losonc |
| A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI | |
| Indoklás Serly Lajos Kék nefelejcs, virágzik a tópartján… kezdetű dala az egész magyar nyelvterületen ismert, sokan népdalként ismerik, éneklik. A zeneszerző ma már kevésbé ismert, bár életében nagyon népszerű volt. Szülővárosának, végső nyughelyének ismerete, emléke felélesztését, megtartását szolgálhatja, csak úgy mint méltatlanul elfeledett fia, a kiváló zenész, Serly Tibor szélesebb körben való megismertetését is. Nem kevésbé fontos, hogy a losonci emlékhely a Bartók családhoz is köthető, hiszen Bartók Bélának és Pásztory Dittának Serly Tibor nyújtott segítő kezet az új hazában. Pásztory Ditta egyébként is kötődik Losonchoz, hiszen a rimaszombati fiatal leány első hangversenyét a losonci Városházán adta. A Losoncra, azon belül a temetőbe látogatóknak ezek a tények meglepő újdonságnak számítanak. A Serlyek emlékét 2000 óta a Csemadok alapszervezet mellett működő Serly Női Kamarakórus is őrzi. | |
| Forrás, adományozó 1. Sólyom László, losonci helytörténész cikksorozata Losonc zenei múltjáról az IPEL c. járási lap magyar változatában, 1984 | |
| Regisztrálva emlékhelyként | Lüle [Lula] |
| MELLÉKLETEK | |
| |
| Rövid URL | |
| ID | 76157 |
| Módosítás dátuma | 2016. július 19. |
